Bővülő kapacitás

Mint az IT szektor annyi más szereplője, a merevlemezgyártók is betörtek termékeikkel a szórakoztatóelektronikai piacra.

Amikor az IBM 1955-ben elkészítette a világ első merevlemez-meghajtóját, az egészen pontosan ötven darab, egyenként 24 inches lemezen összesen 5 megabyte-nyi adat elraktározására volt képes. Ma egyetlen, féltenyérnyi drive-on akár nyolcszázszor annyi információ – 4 gigabyte – is kényelmesen elfér; egyebek közt ez az oka annak, hogy ezek az eszközök ma már a legtöbb digitális hang- és képállományt kezelő elektronikai termék nélkülözhetetlen kellékei. És bár a merevlemezek legnagyobb gyártói számára még mindig a PC-ipar a legfontosabb felvevőpiac, elemzők szerint hamarosan több meghajtó kerül a szórakoztatóelektronikai termékekbe, mint a személyi számítógépekbe.

Mikro-meghajtók. A szórakoztató elektronikai eszközök elterjedésével egyre nagyobb tárolókapacitású megoldásokra van szükség.

Az In-Stat/MDR piackutató felméréseiből az derül ki, hogy a merevlemez gyártók sokéves kutatásai napjainkban hozták meg eredményüket: míg ugyanis 1970 és 1990 között – az úgynevezett “asztali merevlemezek” korában – csak mintegy 25 százalékkal gyarapodott évente a tárolókapacitást leginkább jellemző adatsűrűség, addig 1990 és 1997 között ez 60 százalékra nőtt, azóta pedig elérte a 150 százalékot. Elsősorban ennek köszönhető, hogy a legnagyobb cégek – például az IBM, a Toshiba, a Hitachi, a Sony, a Seagate, vagy a Maxtor – mára seregnyi típusú, digitális fényképezőgépekbe, kéziszámítógépekbe, vagy játékkonzolokba illeszthető merevlemez-meghajtót – és egyéb memóriát – fejlesztettek ki.

Ezek az aprócska tárolók pedig nemcsak kapacitásukban, hanem méretükben és az írás-olvasás mechanizmusában is eltérnek egymástól, ezért kezelésük nem egyszerű feladat. Amennyiben például a felhasználó eltérő szabványokon alapuló audio-felvevővel, digitális kamerával, vagy fotó-nyomtatóval rendelkezik, e készülékekről korábban csak akkor menthette PC-re az adatokat, ha mindegyiket, benne a hozzá tartozó memóriával, külön csatlakozón keresztül – például USB kábellel – a számítógéphez kapcsolta. Mára e kényelmetlenségek kiküszöbölésére külön eszközt állíthat csatasorba: a német Dynatron Electronics X-Drive nevű készüléke hat különböző típusú memóriakártya – köztük mini merevlemez-meghajtók – fogadására alkalmas, és csupán egyetlen USB bemenettel kommunikál a PC-vel. Az eszköz így állandó külső driveként működhet, ráadásul saját, 40 gigabyte-os beépített meghajtójának köszönhetően arra is képes, hogy a számítógép nélkül készítsen másolatot a kártyákról.


A sokszor bosszantó és a felhasználókat megzavaró változatosság persze kiküszöbölhető volna, ha a különböző szórakoztató elektronikai termékeket gyártók csupán egyetlen adathordozó típust alkalmaznának. Erre vannak is törekvések. Az IBM és a Hitachi például idén közös, a tárolómegoldások fejlesztésével és értékesítésével foglalkozó vállalatot hozott létre Hitachi Global Storage Technologies néven. A vállalkozás stratégiai fontosságúnak tekinti a Microdrive-nak nevezett termékcsoportját is, amelyet kifejezetten a hordozható számítógépek, és a mobil “háztartási” multimédiás eszközök által támasztott igényeknek megfelelően fejlesztettek ki. Ezek a mindössze 1,0-3,5 inch átmérőjű meghajtók a tárolókapacitás, a tárolás mechanizmusa és egyéb műszaki megoldások terén egyaránt figyelemreméltóak. Bár a jelenleg kapható 1 inches Microdrive “csupán” 1 gigabyte-nyi adat raktározására alkalmas, a cég már elkészítette a 4 és a 6 gigabyte-os prototípust is. Mivel pedig ezeket már nemcsak notebookokba és digitális fényképezőgépekbe szánják, hanem audio rögzítőkbe és videokamerákba is, esetükben a felvételek minőségét lerontó zajszint csökkentése is létkérdés volt. Legalább ilyen fontos azonban a drive-ok törésállósága, vagy általában a mechanikai behatásokkal szembeni védelmük – egy játékkonzolt nagyobb valószínűséggel ejt a földre a felhasználó, mint egy számítógépet -, és a megfelelő méret is. A mikromeghajtó ezért a már sok tucatnyi termékben régóta alkalmazott II-es típusú CompactFlash foglalatba illeszkedik, mely szabványt többek között a HP és az Eastman-Kodak is támogatja. Ez pedig jó hír az IBM-Hitachi szövetségnek: tekintve e cégek jelentős számítógép-periféria és digitális multimédiás eszköz portfólióját, valószínűsíthető, hogy a mini merevlemez-meghajtók fényes jövő előtt állnak.