Juszt László megsértődött, hogy a sajtó nem a műsorával, hanem annak csillagászati árával foglalkozik, és nyílt levélben felajánlotta a Magyar Televíziónak: készítse a produkciót saját gyártásban, ha tudja. Az MTV vezetősége nem fogadta el az ajánlatot. Szintén nyílt levélben ezt részben azzal indokolták, hogy A TV ügyvédje című műsor költségvetése reális piaci viszonyokat tükröz, további sorsáról pedig sikere alapján lehet dönteni, ezért is került bele a szerződésbe a minimális nézettségi garancia.
Rossz sajtót kapott Friderikusz Sándor A szólás szabadsága című produkciója is, amely szintén drága: sajtóhírek szerint adásonként 13 millió forint. (A Fidesz-kormány idején kedvezményezett Ezüsthajó Kft. 2-5 millió forintért dolgozott a köztévének.) A szólás szabadsága első adása ugyan 17,7 százalékos közönségarányt ért el az előző vasárnapi A Hét 12 százalékához képest, de ezt nem tartották elegendőnek és rövid úton megváltak a főszerkesztőtől, az egy héttel későbbi 15,8 százalékos közönségarány láttán pedig valamennyi szerkesztőtől.
A TV ügyvédje – amelyet Juszt betéti társasága, a Clean Line adásonként több mint 8 millió forintért készít – lényegében hasonló közönségarányt produkált, mint A szólás szabadsága, ezzel azonban teljesítette a szerződésben vállalt nézettségi garanciát, amelyről az MTV-nél üzleti titokra hivatkozva nem árulták el, hogy pontosan mekkora.
POLITIKAI HÁTTÉR. A kívülálló nem tudja mással magyarázni a megbízásokat, mint az érintettek remek MSZP-s kapcsolataival. Ország-világ láthatta, hogy a legutóbbi parlamenti választások éjszakáján Juszt László az MSZP székházában ünnepelt. Friderikusz cáfolta ugyan, hogy egyike volt azoknak, akik felkészítették Medgyessy Pétert a közszereplésre, ám azóta is tartják magukat a hírek, hogy a showman médiaügyekben tanácsokat ad a kormányfőnek. Az pedig cáfolhatatlan, hogy Friderikusz Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető támogatását élvezte, amikor pályázott az MTV elnöki posztjára, hiszen erről egy tisztázatlan körülmények között nyilvánosságra került mobiltelefon-üzenet tanúskodott. A kívülállónak az is szöget üt a fejébe, hogy egyik “sztárt” sem kellett a piacon megvásárolni: Friderikusz már korábban “kikopott” mindkét országos kereskedelmi televízióból, Juszt pedig soha be sem került oda, csak a kábeles terjesztésű Magyar ATV-n volt műsora.
| Friderikusz Sándor Medgyessy Péter feleségével a választási eredményt ünneplő partin. Műsorában állítólag engedett a kormányfő kéréseinek. |
Szakmai berkekben azt is tudni vélik, hogy a horribilis összegű megbízások csak a jéghegy csúcsát jelentik, mert egyes esetekben – miként az előző parlamenti ciklus alatt is – az is politikai megbízhatóság kérdése, hogy ki kap állást az MTV-nél. Ezzel párhuzamosan pedig jelen van a politikai szempontoktól független korrupció: mint hírlik, az is előfordul, hogy műsort az kap, aki a megfelelő embernek csúszópénzt ad. A jelenség markáns bírálója Horvát János ismert televíziós személyiség, a Sport1 televízió elnöke, aki korábban maga is az MTV-nél dolgozott. Ő a Figyelő számára is megerősítette korábbi állítását, miszerint a Magyar Televízió folyosóin borítékos emberek járkálnak és műsoridőt vesznek. Aki nagyobb megrendeléshez akar jutni, annak bizonyos hányadot (10-20 százalékot, sőt néha többet is, de ezt csak rebesgetik) le kell tennie a döntéshozóknak. Emiatt is van néhány produkciónak irreálisan magas ára. “Abból a pénzből, amit a Magyar Televízió elkölt, három közszolgálati tévé műsorát meg lehetne tisztességesen csinálni” – állítja Horvát. “Miután az elmúlt években nem is készültek igazán költséges műsorok az MTV-nél, vajon hova megy el a pénz?” – teszi fel a kérdést a Sport1 elnöke.
FEKETE LYUK. Kétségtelen, hogy a Magyar Televízióban közpénzek milliárdjai tűntek el nyom nélkül. Egyes becslések szerint a köztévé az utóbbi négy évben különböző jogcímeken 50 milliárd forint állami támogatást kapott, vagyonvesztése pedig meghaladja a 30 milliárdot. Az MTV Rt. 1996-os alapítása óta folyamatosan veszteséges. Tetemes köztartozásokat 1998 második félévétől halmozott fel, a 2001-ben már 10 milliárd forint fölé nőtt tartozást azonban az országgyűlés elengedte. Figyelemre méltó az is, hogy a társaság ingatlaneladással próbálta finanszírozni veszteségeit, s így most már a székházában is csupán bérlő; a bérleti díj tavaly összesen egymilliárd forintra rúgott. A köztévé előre felélte az országos kereskedelmi televíziók által fizetett koncessziós díjból számára járó összegeket is: a 2006-ig esedékes koncessziós díjbevételt faktorálta, vagyis egy bank úgy nyújtott számára hitelt, hogy a jövőben esedékes díj már a pénzintézethez folyik be.
Az MTV tavalyi mérleg szerinti eredménye – a társaságtól kapott tájékoztatás szerint – 11 milliárd 756 millió forint negatívumot mutat. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legutóbbi, tavaly decemberben lezárt vizsgálata szerint a hitelezők 77 esetben kezdeményeztek ellene felszámolási eljárást. Jelenleg 5 milliárd forinttal tartoznak a beszállítóknak. Lejárt köztartozásuk azonban nincs, s a munkabéreket is határidőre kifizetik.
Bár az ÁSZ decemberben még arra számított, hogy a társaság saját tőkéje az év végére mínusz 4,4 milliárd forintra csökken, ez végül is nem következett be: az év lezárásakor a saját tőke összege 1 milliárd 675 millió forint volt. Ez részben annak köszönhető, hogy egy nappal korábban a költségvetés 4,96 milliárdos tőkepótlást adott, de takarékossági intézkedések is közrejátszottak.
ÜRES KASSZA. Az MTV évek óta arról volt híres, hogy jelentős számú nézőt vesztett a kereskedelmi csatornákkal szemben. A trend egy ideje megfordult, s a köztévének a TV2 rovására sikerült növelnie nézettségét. Ez azonban jórészt olyan szórakoztató műsoroknak, filmeknek köszönhető, amelyek aligha nevezhetőek közszolgálatinak. A Magyar Televíziónak a kötelező hírműsorokon kívül elvétve van politikai műsora, arra pedig ezekben sem igen van mód, hogy a különböző nézetek érdemben összecsaphassanak. Délután 4 és este 11 óra között a kulturális igazgatóságnak egyetlen műsora sincs. A helyzetet Kereszty Gábor, a TV2 vezérigazgatója a következőképpen jellemezte a magyar sajtónak, az újságíró szövetség havilapjának adott interjúban: “Magyarországon lassan három kereskedelmi televízió működik, csak éppen az egyiket közszolgálatinak hívják.”
Nagy vonalakban így néz ki tehát az a köztelevízió, amely most ismét költségvetési támogatást kér. Kapjon-e vajon, amikor szinte bizonyos, hogy az a pénz is az eddig leírtaknak megfelelően fog elfolyni? Kozák Márton, az MTV kuratóriumi elnökségének SZDSZ által delegált tagja a köztévé törvényileg garantált normatív finanszírozása mellett teszi le a voksát. “Olyan ez, mint a tyúk vagy tojás probléma. Vannak, akik azt mondják, hogy előbb lássuk, jól gazdálkodik-e az MTV, csakhogy ennyi pénzből nem lehet jól gazdálkodni.” Kozák helyteleníti, hogy a költségvetés csak annyi támogatást utal át a társaságnak, amennyi korábban a tévékészülékek üzemben tartási díjából ténylegesen befolyt, ugyanis azt a kötelezetteknek csak mintegy kétharmada fizetette meg. Ennek is tulajdonítható, hogy az évi mintegy 10-12 milliárd forintos veszteség “be van programozva”.
A köztévé idei pénzügyi éve a dolgok jelenlegi állása szerint a tavalyihoz hasonlóan alakul. 2003-ra 20,3 milliárd forintot különítettek el számára a költségvetésben, ebből 7 milliárd az Antenna Hungária (AH) Rt.-nek fizetendő sugárzási díj. “Ez csaknem a duplája annak, amit a két kereskedelmi tévé együttesen fizet” – jegyzi meg Kozák. A fennmaradó összegből 1,3 milliárd forint az ingatlanok bérleti díja, vagyis a működésre marad 12 milliárd. Mint a kurátor rámutat, ebből egy irracionális felépítésű, pazarló infrastruktúrájú társaságot kell működtetni. Összehasonlításképpen: az RTL Klub tavaly 23,5 milliárd forint bevételre tett szert, miközben kisebb létszámmal, kisebb helyen dolgozik, az AH Rt.-nek is kevesebbet kell átutalnia, s ebből a pénzből csak egy csatornát működtet. A fenntartáshoz szükséges maradék pénzt a köztévé kereskedelmi bevételből képtelen előteremteni. A könyvekben megjelenő tavalyi alig 1,9 milliárd forintos reklámbevétel jó része is barter volt.
ESÉLYEK. Kozák Márton szerint a jelenlegi finanszírozási helyzet a politikai beavatkozás melegágya. Mivel a kormányon lévő pártok jóindulatától függ, hogy a köztévé elegendő bevételhez jut-e, nemigen utasíthat vissza semmiféle “szívességet”, vagyis nem független. A megoldás tehát az lenne, ha törvényben garantálnák az MTV számára szükséges évi 25-30 milliárd forinthoz való hozzájárulást, változtatnának az elhelyezésén is, mégpedig oly módon, hogy egy befektető által felépített székházba költözhessen a köztévé – annak bérleti díja nem lenne több a mostaninál, viszont jóval olcsóbban lenne működtethető -, s mielőbb elnököt választanának. Ez igen sürgős feladat, mert minél tovább húzódik az ügy, annál szegényesebb mezőnyből lehet majd válogatni. Az SZDSZ-es kurátorok egyúttal hívei a mind nagyobb átláthatóságnak – ezért is kezdeményezték a beszállítói szerződések közzétételét -, s szorgalmazzák, hogy újabb nyilvánosság-párti, pazarlás-ellenes intézkedéseket indítványozzon a kuratóriumi elnökség. Mint Kozák Márton aláhúzza, “senki se várjon csodát, előrejutni csak apró lépésenként lehet”.
Czeglédi László, az MTV kuratóriumának MSZP által delegált elnöke telefonon nem kívánta kifejteni elképzeléseit az MTV jövőjéről, személyes interjúra pedig lapzártánkig nem tudott időt szakítani. Kozma Hubát, a testület MDF-es elnökhelyettesét elérni sem sikerült.
Ami a gyors elnökválasztást illeti, az MTV kuratóriumának elnöksége a múlt héten már felbontotta a legutóbbi felhívásra beadott pályázatokat. Maga a választás azonban csak május végére várható.
Azt sem tudni még, kap-e a Magyar Televízió pótlólagos állami támogatást. A társaság a már megítélt 20,3 milliárd forinton felül további mintegy 6 milliárdhoz szeretne jutni abból a 7,1 milliárdból, amelyet az idei költségvetésben a három közszolgálati médium (MTV, Duna TV, Magyar Rádió) számára különítettek el. A már említett ÁSZ-vizsgálat célja éppen az volt, hogy feltárja, megalapozott-e az MTV összesen 27-28 milliárd forintos támogatási igénye. A számvevők úgy foglaltak állást, hogy a kiegészítő támogatás összegéről csak akkor célszerű dönteni, ha az országgyűlés is elfogadta az MTV konszolidációs programját. Ez utóbbit már eljuttatták a törvényhozásnak.
A számvevők ugyanakkor fontosnak tartották megjegyezni, hogy a kialakult helyzetért nemcsak az MTV a felelős. Szerepe van ebben a törvényi szabályozás ellentmondásosságának, s annak is, hogy a Magyar Televízió Közalapítványa és az Országgyűlés “nem megfelelően” gyakorolta feladatát. Finoman fogalmazva így fejezhető ki az, hogy a politika eddig mindig megakadályozta egy valódi közszolgálati televízió létrejöttét.