Lafayette, Selfridges, Skála – hallhattunk egy kellemes női hangot a nyolcvanas évek tévéreklámjaiban. A híres párizsi és londoni nagyáruházakkal való összehasonlítás már akkor is megmosolyogtató volt. A kilencvenes években azonban a Skála imázsa még inkább megfakult, s az áruházak inkább balkáni, semmint nyugat-európai hangulatot árasztottak, gyenge választékot kínáltak. A városközponti üzletek állapotában a folyamatos leromláshoz képest pár évvel ezelőtt szerény, de érezhető fordulat következett be, s mára a legfontosabb Skála-láncszemek valóban emlékeztetnek valamelyest patinás példaképeikre.
LEFARAGÁSOK. Ez a folyamat azonban nem fájdalommentes beavatkozás, hanem egy igen keményen végrehajtott racionalizálási program része. Karácsony András, a S&C Áruházlánc Rt. tavalyelőtti tulajdonosváltása (Figyelő, 2001/27. szám) nyomán kinevezett vezérigazgató tudatosan, s nem kevés szervezeten belüli ellenérzést keltve végrehajtott programjával látványos eredményeket ért el – legalábbis a hatékonyság területén. Mint a múlt hét végi tájékoztatón kiderült: jelenleg 1440 fő dolgozik a csoportban, szemben a két évvel ezelőtti 1900 feletti létszámmal. További hatékonyság-javító lépés az ingatlanportfólió öszszetételének javítása; ennek során a három évvel ezelőtti 25-ről mára 17 darabosra fogyatkozott az egykori Skála és Centrum áruházak hálózata, miután eladtak több veszteséges vidéki egységet. Legutóbb a szolnoki áruháztól váltak meg. Ezt a stratégiát folytatva pár hónapon belül 14-re csökken az áruházak száma: értékesítik a gyöngyösi, a tatabányai és a veszprémi üzleteket is. (A lánchoz kapcsolódik még a Vörösmarty téri Luxus Áruház és a Camponában található Debenhams.)
“A Skálának arra kell koncentrálnia, amit jól tud csinálni” – mondja Karácsony András. E stratégia jegyében vált valósággá a régóta napirenden lévő profiltisztítás: ma elsősorban divatruházati termékeket és illatszereket, kozmetikumokat kínálnak az áruházak. E termékkörök az értékesítésből ma már 66 százalékos hányadot képviselnek, szemben az egy évvel korábbi 61 százalékkal. Az idén pedig 70 százalék fölé szeretnék növelni ezt az arányt. Ez is jelzi, hogy a vegyesiparcikkek terén a Skála nem kívánja felvenni a versenyt a számtalan bevásárlóközponttal és hipermarkettel, ugyanakkor az igényesebb vásárlóréteget célozza meg ruházati és kozmetikai márkatermékeivel.
Az áruházak számának csökkenése és az átalakuló termékstruktúra következtében viszont az árbevételi adatok is erőteljesen visszaestek. A tulajdonosváltás évében, 2001-ben még 26,5 milliárd forintos árbevételt ért el a cég, míg a tavalyi megfelelő összeg már csak 23 milliárd forint volt. (Az S&C Áruházlánc Rt. szeptembertől Skála Divatház Rt. néven működik, de az adatok a teljes évre vonatkoznak.) Ez a teljesítmény is nagyrészt a hagyományosan erős utolsó negyedévnek köszönhető. Talán a stratégiai újítások is szerepet játszottak abban, hogy a csoport bruttó forgalma 9,4 milliárd forint volt szeptember és december között. A jó évzárásnak, a portfólió-tisztításnak és a hatékonyságnövelő átalakításnak köszönhetően még szerény, 65,4 millió forintos mérleg szerinti nyereségre is futotta a magyar magántulajdonban lévő cég erejéből. A hálózat további racionalizása nyomán 2003-ban már csupán 20 milliárdos bevételre számít a cég. Másrészt az idén a Skála Divatház Rt. közel egymilliárdot költ beruházásra.
BOLT A BOLTBAN. A stratégia fontos eleme néhány nagyobb áruház (Metro, Buda, Fehérvár, Győr, Szeged) shop-in-shop rendszerűvé alakítása. Az egy-két áruházban már működő, s Európában már régóta bevezetett rendszer lényege, hogy az áruházon belül teljes választékot kínáló márkaboltokat alakítanak ki. Ezekkel a 25 év feletti jómódú fiatal réteget célozzák meg. A Tom Tailor, az S’Oliver, vagy a Gin Tonic márkák után hamarosan a Gas és a 4YOU is üzletet nyit náluk.
Karácsony András szerint azonban e boltok a szerényebb jövedelmű rétegeknek is új lehetőséget biztosítanak, ugyanis az a céljuk, hogy 3-4 hónapon belül cserélődjön az árukészlet, s ezért ennyi idő elteltével a raktáron maradt termékeket óriási engedményekkel kínálják majd. Így idehaza is a fejlett országokban már megszokott “filléres” áron igényes darabokhoz juthatnak majd az élelmes vásárlók.