Kitörő örömmel fogadták az amerikai hírszerzés vezetői, hogy március első napján Pakisztánban sikerült elfogni az al-Kaida hadműveleti főnökét, Halid Sejk Mohammedet, akit a szövetségi ügynökök rögtön ki is csempésztek az országból. Mohammed a feltételezések szerint a 2001. szeptember 11-i merényletek fő szervezője volt, így eddig az ő kézre kerítése a legnagyobb fogás azóta, hogy az Egyesült Államok harcot indított Oszama bin Laden terrorszervezete ellen. Mindeközben épp’ ilyen biztató – jóllehet nem ennyire látványos – az a lassú, de szüntelen előrehaladás, amellyel az al-Kaida financiális bázisának felmorzsolása terén történik.
Amerikai röpcédula Afganisztánban. Omar Molla tálib vezér körül is szorul a hurok.
ÁLCÁZOTT PÉNZGYŰJTÉS. A terroristák pénzügyi forrásainak elapasztása tekintetében nagy jelentőségűnek bizonyulhat, hogy Mohammeddel együtt horogra akadt az al-Kaida egy másik tagja is. A 34 éves, szaúdi állampolgárságú Musztafa Ahmed al-Havszavi volt az, aki a szeptember 11-i gépeltérítők által használt bankszámlákat megnyitotta, és őhozzá került az a 25 ezer dollár készpénz is, amelyet a 19 merénylő az akciót megelőző napokban oda visszautalt – világította meg a kongresszusban a férfi szerepét Robert Mueller, az FBI igazgatója. Al-Havszavi “fontos fogaskerék abban a gépezetben, amely az al-Kaida pénzeit mozgatja a Közel-Keleten” – mondja Neil C. Livingstone terrorizmus-szakértő, a Global Options biztonsági tanácsadó cég elnöke. Március 4-én amerikai ügyészek egy jemeni származású egyházi személy, a brooklyni al-Faruk mecsetben szolgáló Mohammed Ali Haszan al-Moajad ellen is nyilvánosságra hozták a vádjaikat. Az FBI szerint al-Moajad és társai rendszeresen gyűjtöttek pénzt az al-Farukban, mi több, ő maga dicsekedett el egy informátornak, hogy 20 millió dollárt szedett össze, amit személyesen juttatott el bin Ladenhez. A mecset szóvivője szerint “a hely kizárólag imádság céljára szolgál”.
Az amerikai és az európai hatóságok a közelmúltban már több karitatívnak álcázott, de valójában a terroristákat finanszírozó szervezetet is felszámoltak. “Lényegi és súlyos zavarokat okoztunk az al-Kaida pénzeinek áramlásában” – hangoztatja egy magas rangú amerikai tisztviselő. Csakhogy a megzavarástól még nagyon hosszú út vezet a rendszer tönkrezúzásáig. Az eddigi harc ugyanis alig-alig érintette a terrorista pénzek fő forrásait, nevezetesen a mecsetekben, valamint az iszlám karitatív szervezetek által gyűjtött adományokat. Emellett mind a mai napig szabadlábon van az a Szaid al-Maszri, akit az amerikai hírszerzés az al-Kaida pénzügyei első számú irányítójának tart.
IRAK A PRIORITÁS. További gond, hogy míg a washingtoni pénzügyminisztérium riadókészültségbe helyezte az amerikai bankokat a piszkos pénzek mozgásával kapcsolatban, addig más kormányok korántsem lépnek föl ilyen határozottan. Amerikai tisztviselők – jóllehet nyilvánosan dicsérik a nemzetközi közösség együttműködését a terrorizmus finanszírozásának megakadályozása terén – négyszemközti háttérbeszélgetések során nem rejtik véka alá azt a véleményüket, hogy a külföldi kormányok támogatása ez ügyben a legjobb esetben is “lanyha”. A problémáért részben maga Washington a felelős. John W. Snow pénzügyminiszter sürgetheti ugyan a szövetségeseknél a pénzmozgások ellenőrzését, de a kéréseit elnyomják más üzenetek, elsősorban azok, amelyekkel a Bush-adminisztráció támogatást próbál szerezni az Irak elleni háborúhoz. Ezzel magyarázható, hogy amerikai tisztviselők jelenleg elnéző magatartást tanúsítanak néhány országgal, mindenekelőtt Szaúd-Arábiával szemben, amely pedig a terroristák egyik “aranybányája”.
Rontja a helyzetet, hogy az al-Kaida afganisztáni kiképzőtáborainak megsemmisítésével források szabadultak fel az olcsóbb műveletekre, a táborok fenntartása ugyanis korábban a legnagyobb kiadást jelentette bin Ladenék számára.
A pénzügyi háború frontjai
Vagyonok befagyasztása
SIKER: Az amerikai pénzügyminisztérium eddig 124 millió dollárnyi, az al-Kaidához kapcsolódó vagyont fagyasztott be az Egyesült Államokban és külföldön. Megszüntettek számos pénzátutalási hálózatot, köztük az al-Barakatot.
KUDARC: Szaúd-Arábia és más országok nem mindig működnek együtt a vagyonbefagyasztások terén. Ugyanakkor kevesebb al-Kaida-pénz mozog a bankrendszeren keresztül, a terroristák egyre inkább arany és gyémánt formájában továbbítják forrásaikat.
Letartóztatások
SIKER: Március elsején elfogták Musztafa Ahmed al-Havszavit, aki a gyanú szerint a 2001. szeptember 11-i terrortámadások pénzügyi szervezője volt. Három nappal később amerikai ügyészek nyilvánosan bejelentették, hogy az al-Kaida támogatásával vádolják Mohammed Ali Haszan al-Moajad jemeni származású egyházi személyt.
KUDARC: Hírszerzési szakemberek szerint az al-Kaida pénzügyi hálózata nem egyes fontos egyénektől függ, és a terrorszervezet gyorsan talál új csatornákat a források mozgatására, ha egyik vagy másik emberét lekapcsolják.
A pénzgyűjtés megakadályozása
SIKER: Az Egyesült Államok 17 olyan karitatív szervezetet azonosított, amelyek a terroristák számára gyűjtenek pénzeket. Európai országokban szintén kiszűrtek ilyen alapítványokat. Több mint kétszáz cégről és magánszemélyről bizonyosodott be, hogy az al-Kaidát pénzeli.
KUDARC: A muzulmán országok mindeddig nem léptek fel a jótékonysági szervezetek és a terrorizmus más támogatói ellen. Európában pedig a hatóságok kénytelenek voltak felszabadítani számos karitatív egyesület vagyonát, miután nem sikerült rájuk bizonyítani, hogy közük van az al-Kaidához.
Születnek azért komoly győzelmek is a pénzügyi fronton. Az amerikai igazságügyi minisztériumnál jelenleg hetvennél több vizsgálat folyik terrorizmus-finanszírozási ügyekben, a pénzügyi tárca pedig világszerte 124 millió dollárnyi terroristavagyont fagyasztott be, továbbá listát készített öszszesen 263, a terrorizmust támogató karitatív szervezetről, cégről és magánszemélyről, amelyek, illetve akik vagyona lefoglalásra vár. Az Egyesült Államokban a 2001-es Patriot-törvény értelmében súlyos büntetésre számíthatnak a vétkes intézmények: a Western Unionnak – amelynek átutalási rendszerét a gépeltérítők használták – 8 millió dollár bírságot kellett fizetnie, amiért számos egyéb esetben is elmulasztotta jelenteni a nagy összegű pénzmozgásokat.
Az újabb vizsgálatok során a hatóságok egyre közelebb jutnak a terroristák pénzügyi rendszerének centrumához. Egyik fő célpontjuk most Adel Batterdzsi szaúdi üzletember, az Egyesült Államok legnagyobb iszlám karitatív intézményei közé tartozó, chicagói székhelyű Benevolence International Foundation alapítója. Februárban az ügyészek alkut kötöttek az alapítvány ügyvezető igazgatójával, Enaam M. Arnout-val, hatot elejtve az ellene a terrorizmus támogatása miatt emelt hét vádpontból. Patrick J. Fitzgerald szövetségi ügyész reményei szerint Arnout segítségével sikerülhet pontos képet alkotni az al-Kaida pénzügyi hálózatáról és egyúttal “lerántani a leplet Batterdzsiről”.
Ügyészek szerint a karitatív szervezetek kettős játszmát folytatnak. A Benevolence humanitárius missziók támogatójaként ajánlgatta magát a jóhiszemű adományozóknak és az amerikai vállalatoknak, méghozzá nem is eredménytelenül: a Microsoft, a UBS és a Compaq teljesen törvényesen utalt át pénzeket a számlájára az alkalmazottak nevében. A legnagyobb muzulmán donorok ellenben a nyomozók által megszerzett belső dokumentumok tanúsága szerint tudatában voltak annak, hogy az alapítvány a csecsenföldi és boszniai iszlám fegyvereseket, valamint az al-Kaidát pénzeli. Egy, a közel-keleti adományozókat – az úgynevezett “aranylánc” tagjait – tartalmazó lista arra utal, hogy az alapítványhoz befolyó pénzekből a jelenleg ismeretlen helyen tartózkodó Batterdzsi kapta a második legnagyobb részt bin Laden után.
A külföldi hatóságok szintén vívják a maguk pénzügyi harcát – igaz, hullámzó elszántsággal. Al-Moajadot például Németországban kerítették kézre, és történnek letartóztatások Kuvaitban is, amelynek pedig igazán nincs sok tapasztalata a pénzmosás megakadályozása terén. Az akciók zöme azonban az amerikai hatóságoktól indul ki.
Amerikai tisztviselők mindeme nehézségek ellenére azt állítják, hogy financiális tekintetben a terroristák egyre erősebb prés alatt vannak. “Az a legfontosabb, hogy állandóan zavarjuk a pénzeik áramlását, ami emiatt le is lassult” – hangsúlyozza David D. Aufhauser, a washingtoni pénzügyminisztérium vezető jogásza, az al-Kaida elleni pénzügyi fellépés koordinátora. Bizonyságul azokra a jelentésekre hivatkozik, amelyek szerint az al-Kaida menekül a szigorúan ellenőrzött nyugati bankrendszerekből, és inkább futárokkal szállíttatja a készpénzt, valamint az aranyat és a gyémántot. “Ez lassabb, költségesebb, és nagyobb a lebukás veszélye” – mutat rá Aufhauser.
HOSSZÚ LISTÁK. A bírálók szerint viszont a Bush-kormányzat túlságosan is a letartóztatásokra és a pénzek befagyasztására helyezi a hangsúlyt, ahelyett, hogy az illetékesek az alapvető feladattal lennének elfoglalva, azaz már a forrásoknál megakadályoznák az al-Kaida pénzelését. Fő példájuk Szaúd-Arábia. Az amerikai hatóságoknak hosszú listáik vannak a bin Ladent támogató szaúdi üzletemberekről és állami tisztségviselőkről. Tavaly ősszel a nemzetbiztonsági tanács emberei megfenyegették Szaúd-Arábiát, hogy határidőt szabnak a számára az ilyen adományozások leállítására. Ám részint a szaúdiak ellenállása, részint az amerikai külügyminisztérium közbenjárása miatt ebből az elhatározásból nem lett semmi.
Washington figyelmét pillanatnyilag Irak köti le, és ebben a helyzetben a pénzügyi harc óhatatlanul háttérbe szorul. Mihelyst azonban elhallgatnak a fegyverek, az Egyesült Államoknak teljes erővel folytatnia kell küzdelmét a terrorizmus támogatói ellen, hogy megfossza az al-Kaidát a halálos tevékenységéhez szükséges forrásaitól.