Torgyán József volt kisgazda pártelnök-képviselő nagy derültséget keltett a kilencvenes évek elején, amikor indítványozta az országgyűlésnek, hogy a Csepel-sziget északi csücskében hongkongi üzletembereknek adott letelepedési, cégalapítási kedvezményekkel alakítsanak ki egy keleti kereskedelmi övezetet. A több évezredes ázsiai kereskedelmi kultúra meghonosításával szerette volna Torgyán “kistigrissé” fejleszteni Magyarországot.
A Kelet-Ázsiából beáramló áru régiós elosztóközpontjának szánják az Asia Centert, sőt akár egész Európát is elérhetik innen.
Bár a Csepel-Hongkong ötletből nem lett semmi, a kínai és a vietnami diaszpóra kezdeményezésére valami hasonló szerveződés látott napvilágot Rákospalotán. A kínai léptékű óriásépület előtt meredező sárkányoszlop szerencsét hozó sárkányszemének kifestésével ugyanis befejeződött az Asia Center négyéves építése, s a múlt pénteken át is adták próbaüzemre. A 205 ezer négyzetméteres, 1500 üzletet kínáló “kereskedővárosnak” egyelőre csak több mint száz bérlője van, kevesebb mint egyharmaduk magyar, a többiek kínaiak és vietnamiak. Michael Song, a házat üzemeltető társaság egyik ügyvezetője szerint “ez csak az első lépés egy tízezer lépéses hoszszú menetelésben”. Azt azonban sem a rákospalotaiak, sem a kereskedelmi szakemberek nem tudják ma még, hogy merre is megy a menet.
ELEGÁNS PIAC. “Ez az áruház a józsefvárosi piac elegáns részlege lesz, vagy éppen a józsefvárosi kínaiak nagykereskedésének épült?” – tette fel a kérdést az avatóünnepségen egy ámuló kereskedő, aki nincs egyedül tanácstalanságában. A bizonytalanságot fokozza, hogy az egyes szinteken ugyanúgy megtalálhatók a kis butikok, mint a szemlátomást nagykereskedelmi üzletek. Azt majd csak a gyakorlat dönti el, hogy arányait tekintve a kis- vagy a nagykereskedelem lesz-e a meghatározó. Egyelőre a piacokon megszokottnál mindenképpen elegánsabb kis kínai cipő- és ruhaüzlet békésen megfér a több száz négyzetméteres textil-nagykerrel. A pontosan megcélzott vevőkört is nehéz egyelőre meghatározni, mert a piaci választéknál igényesebbet, de azért olcsót kereső vevőktől a viszonteladókig sok mindenki érdeklődik. Olyanok is, akik a józsefvárosi piacon vagy éppen az új létesítménnyel szomszédos Pólus Centerben szoktak vásárolni.
Jármy László, a Pólus Center Üzemeltető Kft. vezetője abban reménykedik, hogy számukra is pótlólagos keresletet hoz a vásárlók tömegeit vonzó óriás melléjük települése. Már a méretkülönbség és az eltérő kiskereskedelmi és szolgáltatási jelleg miatt sem tekinti konkurensnek a népi Kína termékeinek első európai megjelenítésére hivatott egyedülálló komplexumot. A Pólussal szemben ugyanis az Asia Centernek nincs se hipermarketje, se mozija, se bowling-pályája, se Media Marktja. Az európai építési hagyományoknak fittyet hányó, a kínai feng shui szellemében született lenyűgöző óriás ugyanakkor kínálatában, jellegében a világon páratlannak számít.
Kínai falak
A két monumentális épületből álló bevásárlóközpontot 200 millió dollárból építette fel a 41 százalékos tulajdonrészével a legnagyobbnak számító tulajdonos, a Strabag AG. A másik két tulajdonos Szong Vu-csiang és Li Li-ping. Az Asia Ingatlanforgalmazó, Bérbeadó, Hasznosító és Kereskedelmi Kft. jegyzett tőkéje 1,8 milliárd forint. A feng shui hagyományok szerint tervezett épületegyüttes 300 méter hosszú és 270 méter széles, de csak 33 méter magas, összes alapterülete 205 ezer négyzetméter. 1500 üzlethelység és 2200 férőhelyes parkoló várja a bérlőket és a látogatókat, akik 52 liftet vehetnek igénybe. A legmodernebb kereskedelmi infrastruktúrával, telekommunikációval, informatikával, számítógép-vezérelt raktárakkal, szállítási logisztikai szolgáltatással ellátott bevásárlóközpontban az üzletek mellett konferencia és különleges kulturális rendezvények megtartására alkalmas termek, luxusirodák is bérbe adók. A tervek szerint bankok, éttermek, postahivatal, csomagküldő-szolgálatok és utazási irodák költöznek majd az üzletek mellé.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a fejlődés újabb állomásának tekinti a létesítményt. Hasonló történik, mint amikor a kilencvenes évek derekán a számlát ritkán adó, éppen csak vegetáló önálló kis boltosok, a garázsból átalakított pöttöm élelmiszerüzletek tulajdonosai összefogtak, s beszerzési társaságokat, láncot alkottak. Az apró kínai kereskedelmi cégecskék évtizedes magyarországi tevékenységükkel elérték a kritikus tömeget, s a piaci árusítás kis forgalmával már nem tudnak tovább növekedni. Szerkezetet, formát kell váltaniuk, nagyban kell kereskedniük, hogy bővülhessen az üzlet.
RÉGIÓS KÖZPONT. Egy másik perspektíva is megnyílhat az uniós csatlakozással az Asia Center és a hasonló kereskedelmi központok előtt. Magyarországon halad át ugyanis a tradicionális keleti kereskedelmi útvonal. Ha képes kialakítani, megőrizni nagykereskedelmi jellegét, az Asia Center régiós elosztó-központként is működhet a Kelet-Ázsiából beáramló áru számára, amelyet a re-exportőrök vagy a kiskereskedők vihetnek tovább Szlovákiába, Csehországba, Romániába. Merészebb elképzelés szerint az unión belül afféle Hongkong, Tajvan, Szingapúr jellegű kereskedelmi központtá fejlődhet a holdudvarába bekerülő kereskedelmi szerveződésekkel, amelyen keresztül a közösség 25 országába áramolhat szét a keleti áru. Utalt is erre Rudolf A. Riedl, az Asia Center Kft. másik ügyvezető igazgatója, amikor megjegyezte, hogy innen könnyen el tudják majd látni a kereskedők a környező országok piacait, de ez vonatkozhat akár Európa egészére is.