Béta: múlt idők fénye

SZÁMSZERŰSÍTETT KOCKÁZAT. A tőkepiacok egyik legegyszerűbb kvantitatív mérőszáma a béta, amely megmutatja egy adott részvénynek vagy portfóliónak a piac egészéhez viszonyított volatilitását. A béta ismeretében megállapíthatjuk, hogy az adott papír a vizsgálat időpontjáig több, vagy kevesebb rizikót hordozott a piaci átlagnál. ÉRTÉKEK. Amennyiben egy részvény bétája pontosan 1, az azt jelzi, hogy a papír a [...]

SZÁMSZERŰSÍTETT KOCKÁZAT. A tőkepiacok egyik legegyszerűbb kvantitatív mérőszáma a béta, amely megmutatja egy adott részvénynek vagy portfóliónak a piac egészéhez viszonyított volatilitását. A béta ismeretében megállapíthatjuk, hogy az adott papír a vizsgálat időpontjáig több, vagy kevesebb rizikót hordozott a piaci átlagnál.

ÉRTÉKEK. Amennyiben egy részvény bétája pontosan 1, az azt jelzi, hogy a papír a piaccal együtt mozgott. Amennyiben például általánosságban 10 százalékos árfolyam-emelkedés volt megfigyelhető, úgy az adott instrumentum is 10 százalékkal erősödött. A piac egészénél kockázatosabb papírok esetében a béta értéke magasabb 1-nél. Egy 1,2-es béta például azt takarhatja, hogy a piac 10 százalékos emelkedésére 12 százalékos erősödéssel, vagy éppen 20 százalékos esésére 24 százalékos gyengüléssel reagált a részvény. Az 1-nél kisebb bétájú papírok kevésbé kockázatosak, míg a 0 bétájúak rizikómentesnek számítanak. Egy portfólió bétáját a tagok bétájának súlyozott átlaga adja.

NEM KOPÁSÁLLÓ. Az 1980-as évekig a béta a professzionális befektetők körében nagy népszerűségnek örvendett, azonban fénye idővel megkopott, mivel e múltbeli adatok nem mondtak semmit a jövőről. A megelőző öt év bétájának figyelembevétele például semmilyen értékkel nem bírt részvénypiaci szempontból a távközlési szektor gyökeres átértékelődésénél, hiszen a kockázat növekedését nem jelezte. A béta gyakorlati szerepet manapság az adott részvény kockázati prémiumának megállapítása során kap.