Kamatvágások

Két héttel a Magyar Nemzeti Bank után a lengyel és a cseh jegybank is lépett. Igaz, mindkét pénzintézet csak szerény mértékben, 0,25 százalékot vágott az irányadó kamaton.
A január 29-i lengyel döntés várható volt. A magyarral azonos szintre, 6,5 százalékra faragták le a kamatjukat (és most már ott is 14, és nem 28 napos jegybanki konstrukció alapján jegyzik). Sok más tekintetben is hasonlít egymásra a „két jó barát”, de lényeges különbség az ottani alacsony infláció (a 2002. év átlagában 1,9 százalék) – és a rendkívül magas (tavaly év végén 18,1 százalékos) munkanélküliség. Az idei növekedést a kormány 3,5 százalékra becsüli, de az elemzôk jóval kevesebbet tartanak megalapozottnak; ott is tetemes a költségvetés hiánya, tavaly megközelítette a GDP 5,2 százalékát, és ezt a varsói kormány szintén folyamatos alábecslésekkel próbálta palástolni.

Állítólag az idén is baj lesz a büdzsével, ezúttal a fölébecsült bevételek miatt. „Fenntartjuk a diagnózisunkat: a gazdaság fokozatosan gyógyul, de ebben még jelentôs bizonytalanságok vannak” – fogalmazott óvatosan Leszek Balcerowicz, a Lengyel Nemzeti Bank kormányzója.
Másnap a csehek léptek, általános meglepetést keltve. A piac legföljebb annyit várt, hogy Prágában megvárják, hogy Frankfurt – az Európai Központi Bank (ECB) – is lépjen; ám ennek hiányában a cseh jegybank a 2,5 százalékos kéthetes repókamattal negyed százalékponttal az ECB alá lôtt. Ráadásul felülvizsgálták a gazdasági elôrejelzéseiket. Az idei növekedést immár 2,85 százalékra becsülik (az eddigi 1,85 helyett), a 18 hónappal elôre jelzett infláció pedig 0,3 százalékponttal felfelé, a 2,0–3,4 százalékos sávba csúszott (tavaly decemberben még 1,8 százalék volt). Márpedig a növekedés és az infláció gyorsulásához magasabb kamat tartozik – vélték naivan az elemzôk.