Tuttlingen honlapja büszkén hirdeti: a település “a világ egészségügyi technológiájának a központja”. Olyan márkanév a Tuttlingen az orvosi berendezések terén, mint a Solingen a késgyártásban. A német kisvárosban megtalálható az összes olyan versenyképes cég, amely orvosi kéziműszerek gyártásával foglalkozik – és köztük történetesen egy magyar vállalat is képviselteti magát. “Az orvosi kéziműszereknél nagyon fontos az alapanyag minősége, amelyet a németországi kisvárosban előállított acél fémjelez” – fedi fel a döntés hátterét Landesz Pál, a Medicor Rt. vezérigazgató-helyettese.
Az orvosi műszergyártás széles spektrumán azonban a Medicornak nem annyira a kéziműszerek, sokkal inkább a magas szintű fejlesztési képességet és szakmai felkészültséget feltételező elektronikai és műtőtechnikai üzletágak hozták meg a sikert. A Magyarországon megtalálható jól képzett – és nem utolsósorban olcsó – szakembergárda, valamint az ágazat lassan egy évszázados hagyományai és tapasztalatai ma is jó alapot teremtenek az innovatív ágazat sikeréhez.
Orvostechnika használat közben. Az innováció akár mottó is lehetne.
TRADÍCIÓKRA ÉPÍTVE. “Hazánkban már az 1920-as években megkezdődött az orvosi műszergyártás – utal vissza az előzményekre Landesz Pál. A rendszerváltás kedvező anyagi helyzetben találta a Medicort, amely korábban az orvostechnológiai termelést összefogó nagyvállalat volt, csakhogy a keleti piacok összeomlása és a versenyképesség szükségszerű növelése elkerülhetetlenné tette a specializációt. A racionalizálás jegyében megtartották a cég vezető ágazatait – vagyis az egyszer használatos termékek gyártását, a kéziműszergyártást, az elektronikai üzletágat, valamint a műtőtechnikát -, a többi területet azonban értékesítették, így került például a röntgentechnika a General Electric kezébe.
A nyitással egy időben számos egyéni kezdeményezésből és szakmai tudásból kinövő kis- és középvállalat jelent meg a piacon, amelyek jellemzően egy-egy termékre szakosodtak. Ezekből a vállalkozásokból pedig gyorsan igen sikeres cégek fejlődtek ki: a Lasram Rt. a lézerkészülékekre, az Innomed Medical Rt. a kardiológiai berendezésekre, a 77Elektronika Kft. pedig a vércukorszintmérőre szakosodott. Magyarországon jelenleg a multinacionális vállalatok – mindenekelőtt a General Electric, a Siemens, a Philips – uralják a piac felét, a Medicoré annak egynegyede, a maradék egynegyeden pedig a többi kisebb cég osztozik.
Az orvostechnológiai ágazat a magyar piac szűkössége, valamint az egészségügy még megoldatlan problémái és alacsony kereslete miatt elsősorban külföldre termel: az orvosi felszerelések és berendezések a magyar export csaknem 10 százalékát teszik ki. A nemzetközi sikereket persze nem adják ingyen. “A megfelelés a minőségbiztosítási rendszerek követelményeinek nem egyszerűen előnyt jelent, az egyenesen alapkövetelmény az európai piacokon való megjelenéshez” – szögezi le kérdésünkre Szili Erika, a Lasram Rt. marketingvezetője. Ahhoz, hogy egy cég valamely terméke bejusson az amerikai piacra, elengedhetetlen az FDA (Federal Drug Administration) bizonyítványa, míg az Európai Unió (EU) piacaira az ISO 9001, illetve a CE (Conformité Européenne) minőségtanúsítvány a belépőjegy.
UNIÓS PIACON. A magyar orvostechnológiai vállalatok sikeresen vizsgáznak a minőségellenőrzést végző nemzetközi cégek előtt. Mindez pedig arra is biztosíték, hogy az európai uniós tagság nem éri őket váratlanul. “A csatlakozás nem okoz majd törést az ágazatnak. Gyakorlati szempontból már bent vagyunk az unió piacán; aki a rendszerváltás utáni csődhullámot túlélte, az már váltott, azaz versenyképes tudott maradni” – véli Landesz Pál.
Az orvostechnológiai ágazat legjelentősebb exportpiacai ma már az EU tagállamai, de a délkelet-ázsiai országok és Latin-Amerika is fontos célpont. A Medicor például teljes kórházakat is felszerel számos latin-amerikai országban, de figyelemre méltó, hogy a cégnek sikerült betörnie az igen kemény követelményeket támasztó amerikai piacra is. A szomszédos közép- és kelet-európai országok azonban kimaradnak a sorból. Ennek oka a hasonló profil, hiszen ezek az országok szintén a kevésbé tőkeigényes, de magas szakmai képzettséget igénylő ágazatokra specializálódnak. “Az innováció akár cégünk mottója is lehetne” – hangsúlyozza Szili Erika. Ebben az ágazatban ugyanis a siker titka a folyamatos fejlesztés.
VERSENYKÉPES ÁR. Annak ellenére, hogy a magyar orvosi műszerek és berendezések minősége – és a fejlesztéseknek köszönhetően a technológiai színvonala – megközelíti, sőt sok esetben meghaladja akár a német, akár az egyéb nyugat-európai vagy tengerentúli konkurenciáét, külpiaci érvényesülésük mégsem egyszerű. A magyar termékek jellemzője ugyanis az alacsonyabb eladási ár. Csakhogy ez nem mindig célravezető eszköz: a szembeötlő olcsóság gyakran kelt bizalmatlanságot egy termékkel szemben. A minőségbiztosítási bizonyítvány megszerzése mellett fontos szerep jut tehát az árképzési stratégiának. A versenyben maradáshoz ugyanis a nemzetközi színvonalhoz igazodó árstruktúrát kell kialakítani, vagyis alacsonyabb, de nem irreálisan alacsonynak tűnő árakat kell megszabni. Az orvostechnológia másik problémája a tőkehiány, amely a fejlesztések és a termelés folyamatosságának, illetve a zökkenőmentes exportnak lehet gátja. A Medicor a finanszírozási nehézségeket és a további fejlesztéseket kockázatitőke-befektető cégek bevonásával oldotta meg. A kisebb cégek a magyar támogatási rendszerben bízhatnak, elsősorban az exporttevékenységet segítő Eximbankon keresztül juthatnak pótlólagos forrásokhoz.
Innovációs képességét és dinamikus fejlődését tekintve az ágazat kilátásai kétségtelenül kedvezőek. Erre utal az egyre több kis cég megjelenése és a folyamatos újítási képesség, nem beszélve arról, hogy a külföldi befektetők is jó üzletet látnak a magyar iparnak ebben a szegmensében. További lehetőségeket jelentene emellett az ágazatnak, ha Magyarországon is megoldódna az egészségügy konszolidációja, s immár a hazai piacon is vásárlókra találnának. Azaz, ha nemcsak a magánklinikák, de az állami kórházak is felvevői lehetnének a magas szintű orvostechnológiai termékeknek.