Bekerült a világ négy legjobban teljesítő tőzsdéje közé tavaly a BÉT. A BUX index ugyanis 2002-ben forintban számolva közel 10 százaléknyit erősödött, míg dollárban kalkulálva több mint 32 százalé-kot gyarapodott (lásd grafikonunkat). Az éremnek azonban két oldala van. Ezt a teljesítményt elsősorban annak köszönheti, hogy miközben a dollár az euróval szemben folyamatosan gyengült, a forint éppen ellentétes utat járt be. A forint erősödése pedig kiváltképpen a külföldi befektetők számára volt extra nyereség forrása.
Ugyancsak a határainkon túli befektetők örülhettek annak, hogy a magyar részvények mintegy fele nyereséggel fejezte be az évet. A magyarázat egyszerű: az árfolyamnyereséget elérő részvényeknek nagyobb hányada van külföldi kezekben, mint amennyit az árfolyamveszteséget elszenvedő papírokból birtokolnak.
Kettős folyamat zajlott a kínálatot illetően is. Míg a tőzsde részvényforgalma az előző évi 2771 milliárd forintról 2858-ra emelkedett – ellentétben a nemzetközi piacok 20-30 százalékos visszaesésével -, a részvénykapitalizáció 30 milliárd forinttal csökkent. Igaz, a visszaesés csupán 1 százalékos, s ez is annak a következménye, hogy tavaly kilenc papírt is kivezettek, így év végére már csak 48 részvény maradt a pesti parketten. Megjegyzendő, hogy a BÉT fénykorában 80 feletti volt a tőzsdei társaságok száma. A távozók között olyan patinás társaságok találhatók, mint a Skála, a Csopak, az Ibusz, kivonult a Pick és az Eravis is, csakúgy mint az azokat felvásárló Arago. Súlyosbította a helyzetet, hogy a serpenyő másik oldala továbbra is üres maradt: új szereplő nem jelent meg a magyar tőzsdén.
NYERTESEK ÉS VESZTESEK. Az emelkedés jelentős részét elemzők szerint nem a társaságok eredménye okozta. Abban a kormányváltást övező pozitív várakozások játszottak szerepet, valamint az, hogy a magyar cégek az európai társaikhoz képest alul vannak árazva. Összességében a BUX – dacolva a negatív nemzetközi trenddel – tavaly egészen tavaszig erősödött, és csúcsát a választások után érte el 8945 ponton. Az optimista hangulat heteken belül szertefoszlott, és az index – ekkor már követve a nyugati tőzsdei trendet – a nyár közepére 6589 pontig esett. A kedvezőtlen hangulatot elsősorban a világgazdaság lassulása, illetve a számviteli botrányok okozták, azt viszont pozitív jelként értékelték a szakértők, hogy az esések idején a forgalom is csökkent. Az év utolsó harmadában a magyar tőzsdei barométer kisebb nagyobb kilengésekkel és növekvő forgalommal 8000 pont közelébe erősödött, ezzel majdnem ledolgozva előző évi veszteségét. A korábbi évek tapasztalataival ellentétben azonban 2002 Mikulása nem hozott számottevő felfutást.
Az öt nagyobb társaság közül az OTP és az Egis végzett az élen 30 százalék feletti erősödéssel, bár három kisebb értékpapír megelőzte ezeket. A Mol a tőzsdeindexhez hasonló mértékben erősödött, ezekkel szemben a Richter és a Matáv részvényei tavaly összességében veszítettek értékükből. A vesztes oldalon találhatók a gépipari papírok, e cégek – elsősorban a forint erősödése miatt – kedvezőtlen eredményről számoltak be. Ugyanezen vesztes körbe tartoznak a technológiai társaságok (Antenna, Graphisoft, Synergon), és a kis likviditású spekulatív részvények.
Az “év bukása” címet a két-három évvel ezelőtti nagy nyertes, a Humet vihette el, míg az árfolyamát megduplázó sajátos magyar értékpapír, a kárpótlási jegy volt az év nyertese. Ez utóbbi a kormányváltásnak köszönheti sikerét, mivel az új kabinet az idén tervezi bevonni a jegyeket, mégpedig oly módon, hogy egy gyűjtőtársaság, a Forrás Rt. részvényeit ajánlja cserébe.
VISSZASZÁMLÁLÁS. Frissen a parkettra az idén ezenkívül várhatóan csak az Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) részvényei kerülnek. Ám Horváth Zsolt, a BÉT Rt. ügyvezetője arra is lát esélyt, hogy amennyiben a tőzsdei klíma továbbra is kedvező marad, és a nemzetközi piacok is emelkedésnek indulnak, akkor újabb, immáron magántársaságok is megjelenhetnek kibocsátóként. A forgalom további bővülését a Mol újabb részvényeinek tőzsdére kerülése, illetve a január 1-jétől eltörölt árfolyamnyereség-adó válthatja ki. Borítékolható viszont, hogy az év végén a küszöbön álló újabb kivezetések (például Prímagáz, Inter-Európa Bank, Milton) miatt akár 6-7 céggel kevesebb maradhat a tőzsdei mezőnyben.
Az elemzők optimisták az árfolyamok idei alakulását illetően. Hasonlóan a múlt évhez, az idén is átlagosan 10-15 százalékos erősödésre számítanak. Az EU-csatlakozás közeledtével egyesek akár 20-30 százalékos emelkedést is elképzelhetőnek tartanak, amit továbbra is a blue chipek okozhatnak. Szakértők szerint ugyanis a BÉT-en jegyzett vezető társaságok árfolyam/egy részvényre jutó eredmény (P/E) mutatója még mindig nagyon elmarad az EU-átlagtól – de még a lengyeltől is -, miközben az ország kockázata folyamatosan csökken, és a vállalatok eredménytermelő képessége stabilan növekszik. Makray Péter, az Erste Befektetési Rt. elemzője szerint a képet kissé árnyalhatja a hazai makrogazdasági helyzet, mivel a költségvetés hiánya, illetve a fizetési mérleg az elmúlt évben kedvezőtlenül alakult. Erőteljesen befolyásolhatja továbbá a tőzsdén lévő néhány cég megítélését az egyelőre csúszó gázár-szabályozás, és az idei első félévben megszülető gyógyszerár-szabályozás. Fontos azonban megjegyezni, hogy miként a hazai gazdaságra, ugyanúgy a BUX teljesítményére is jelentős hatással vannak a nemzetközi folyamatok. Következésképpen az idén is az lehet a kulcskérdés, hogy véget ér-e a világgazdaság lassulása, és növekedésnek indulnak-e az amerikai vállalati profitok, továbbá hogy mi módon oldja meg a washingtoni kormányzat az iraki konfliktust.