Spanyolországban, Valencia városában 200 ezer felhasználó rendelkezik olyan csippel ellátott, bankkártyához hasonló egészségügyi lapkával, amely egyszerre őrzi személyes adatait, betegségeinek történetét, leleteit, valamint receptként is funkcionál a patikákban. Ez az Oracle Corporation által megvalósított “okos kártya” és a hozzá kapcsolódó rendszer olyan színvonalon nyújt egészségügyi szolgáltatásokat az ügyfeleknek – az állampolgároknak -, amilyenről korábban nem is álmodhattak. A Juan Rada, az Oracle Corporationnek az európai, közel-keleti és afrikai (EMEA) régióért felelős alelnöke által egy budapesti szakmai konferencián ismertetett projekt csupán egy a sok közül, amelyekben az Oracle megrendelésre szolgáltat és üzemeltet informatikai megoldást. Ezek létfontosságúak a korábban szoftvergyártóként jegyzett cég számára, mert az utóbbi néhány év bebizonyította, hogy a mai informatikai piacon csak termékek – szoftverek – eladásából nem lehet megélni.
Jelenleg az Oracle Corporation árbevételének mintegy 70 százaléka származik a védjegyének tekintett adatbázis szoftverek értékesítéséből, csaknem 30 százaléka pedig a különböző, az üzleti folyamatokat támogató megoldások eladásából. E két csoporton belül azonban egyre erősödik az olyan tevékenységek szerepe, amelyek során a cég magára vállalja a szoftverek üzemeltetését és felügyeletét is. A társaság az Egyesült Államokban bonyolítja le forgalmának felét, egyharmadát Európában, s csupán alig 15 százalékát szerzi a távol-keletről. “Ha minden kínai csak egy dollár bevételt hoz nekünk, már boldog leszek” – mosolygott Juan Rada a beláthatatlan ázsiai növekedési lehetőségekre célozva. A tevékenységi profil váltása miatt a cég azonban már a hagyományos piacok teljesítményével is elégedett, s nem az árbevétel növekedése, hanem inkább annak összetétele, a fent említett szoftverfelügyelet és üzemeltetési szolgáltatások arányának növekedése miatt.
Ez ugyanis pontosan úgy alakul, ahogyan azt Larry Allison, az Oracle vezérigazgatója két évvel ezelőtt meghirdette. “Tavaly még egy-egy üzletkötés határozta meg árbevételünket, s Európában gyakorlatilag nem rendelkeztünk rendszeresen havi bevételekkel. Ma már 300 outsourcing ügyfelünk van ezen a kontinensen” – dicsekedett Juan Rada. Ezek között pedig a tanácsadástól (KPMG) a gyümölcslé-gyártáson (Tropicana) keresztül a mobiltávközlésig (Vodafone) az összes szóba jöhető termelő és szolgáltató iparág jelen van.
A találkozón elhangzott: outsourcing sorsára juthat a hazai elektronikus közbeszerzési (EKR) rendszer is. Miután az Oracle a Magyar Postával és a Compaqkal együttműködve megvalósította azt, ám a Posta visszatér hagyományos tevékenységeihez, elképzelhető, hogy az elkészült megoldást egy magáncég üzemelteti majd. Erre bőven akad példa külföldön: Dániában például egy ilyen vállalkozás felügyeli az
e-közbeszerzést (a megbízást közbeszerzésen nyerte el), Nagy-Britanniában pedig több erre szakosodott szolgáltató is létezik – egyébként mindegyik Oracle alapokra épülő hálózatot üzemeltet – és Olaszországban, vagy Hollandiában is hasonló a helyzet. Ahhoz, hogy az EKR végre Magyarországon is használható legyen, meg kell találni az üzemeltetőt. “A rendszer készen van, már csak a kormányzat elvárásait kell megismernünk” – mondta Füzes Péter, az Oracle Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.
Juan Rada szerint az elektronikus közbeszerzési rendszerek azt bizonyítják, hogy a kormányzat munkája, és ezzel együtt a vállalatok működése, vagy az állampolgároknak nyújtott szolgáltatások informatikai eszközökkel is segíthetők. Minderre újabb példaként a holland rendőrség esetét említi. E szervezeten belül az Oracle saját adatbázis megoldásaira támaszkodva olyan hálózatot hozott létre, amelyben a központ nemcsak a számítógépek mellett ülő munkatársakkal áll kapcsolatban, hanem drótnélküli kiterjesztés révén a járőrözőkkel is. A rendőrök kommunikátorral és tenyérszámítógéppel a kezükben róják az utcákat, és igazoltatáskor a mobileszközzel töltik le a szükséges adatokat. E rendszer előnye a korábbi notebookos, vagy beszédes rádiókommunikációs megoldásokkal szemben, hogy valós idejű, friss adatokat szolgáltat, biztonságos, és nincs szükség diszpécserszolgálatra sem. A GSM hálózat adottságainak köszönhetően pedig a központban dolgozók mindig tudhatják, merre van éppen a járőr – ez korábban csak a rendőrautók esetében volt elképzelhető. “A holland rendőrség nem azért használ ilyen rendszert, mert gazdagabb, és megengedheti magának, hanem azért, mert vezetői racionálisan gondolkodnak és rájöttek, hogy így olcsóbban működhetnek” – magyarázta Füzes Péter. Ez a megállapítás pedig Magyarországra is érvényes. “A közép- és kelet-európai, és így a magyarországi gazdaság megújulása is csak a kormányzati tevékenység hatékonyságának növelésével képzelhető el” – figyelmeztetett Juan Rada. Hozzáteszi: az informatikai beruházások az egészségügytől a honvédelemig az állam kezelésében lévő összes szektor kiadásait csökkenthetik.