Önt évekig Mark West néven ismertük. Hogyan lett most Máriaházy-West?
– Eredetileg Máriaházynak hívnak, de húsz éve felvettem a West nevet is, mert az amerikai rádiózásban szokás volt sablon-neveket adni a műsorvezetőknek. A hivatalos dokumentumokat Máriaházy-West néven írom alá, így történt a Magyar Elektronikus Média Tanács megalapításakor is, onnan került be a sajtóközleménybe.
– Ismét fellángolt a Sláger Rádió és az ORTT vitája. A Sláger szerint nem lehet kitermelni a műsorszolgáltatási díjat, ezért nem is fizeti azt, az ORTT pedig emiatt felmondta a Sláger műsorszolgáltatási szerződését. Van-e ennek az ügynek valami köze ahhoz, hogy létrehozták a kereskedelmi rádiók és televíziók érdekszövetségét?
– Már három-négy éve próbáljuk megalakítani ezt a testületet – tagjai a tévék közül az RTL Klub, a TV2 és az HBO, a rádiók közül pedig a Sláger, a Danubius és a Juventus -, a Sláger-ügy legfeljebb lökést adott hozzá. A médiatörvény nyári módosítása és az európai integráció miatt is szükség van rá.
– Mi a baj a módosítással? Ez az európai jogharmonizáció érdekében történt.
– Ezt mondják, de sok olyan módosítás is van, ami nem szükséges a csatlakozáshoz, olyan is, ami magyar indítvány volt. Ilyen például, hogy nálunk most már az önreklám is reklámnak számít. A kiskorúak védelmére a rádiók esetében az unióban nincs szabályozás. Nálunk ráadásul a törvény szerint a rádióknak is hanggal és képpel (!) kellene elkülöníteniük a gyerekeknek nem való műsort. A kereskedelmi rádiókban azonban nincs olyan műsor, mint a közszolgálati rádiókban, így azt sem tudjuk, mit kellene elkülönítenünk. Talán minden zeneszámot vagy minden reklámot? A televíziókban látható vitatott sárga karika csak javaslat az EU-tól, több tagállam nem is használja, nálunk pedig a legszigorúbb változatot vezették be. Az unióval összehasonlítva Magyarországon a legmagasabbak a műsorszolgáltatási díjak, ugyanakkor nálunk a médiatörvény kevesebb lehetőséget ad bevételszerzésre.
– Megint a díjnál tartunk. A Sláger Rádió kifogásolja, hogy az ORTT nem akadályozta meg a Juventus hálózatba szerveződését, vagyis azt, hogy díjfizetés nélkül váljon országossá.
– A médiatörvény már a frekvencia-pályázat idején lehetővé tette a hálózatba szerveződést, s ha ehhez a technikai feltételek megvannak, az ORTT nem tagadhatja meg a szerződés módosítását. A Juventus a budapesti frekvencia miatt egy főre számítva majdnem akkora koncessziós díjat fizet, mint a Sláger. A hálózat csak napi négy órában él, s akkor is csak 60-65 százalékos a Juventus lefedettsége, míg a Slágeré 82 százalékos. A hálózat csak egy éve működik, de a Slágernek már korábban is voltak problémái, ráadásul ma is a második legnagyobb szereplő a rádiós reklámpiacon. Nem a Juventus okozza tehát a bajt, hanem az, hogy a piac nem úgy alakult, ahogy annak idején mindenki várta.
– Igaz, hogy a Juventus, a Danubius és a kereskedelmi tévék is túlzottnak tartják a műsorszolgáltatási díjat?
– A Juventus és a Danubius is írt már levelet az ORTT-nek arról, hogy szeretne tárgyalni a díjfizetésről. A televíziók álláspontját nem ismerem, de elképzelhető, hogy számukra is magas a díj, hiszen ugyanabban az időszakban pályáztak, amikor mindenki túlbecsülte a piaci lehetőségeket.
– Mit szól ahhoz, hogy az országgyűlés nem fogadta el az ORTT tavalyi beszámolóját, s meg akarják kurtítani az intézmény költségvetését is?
– Meglepődtem, de nem az én dolgom ezt minősíteni. Mindenesetre azt az 1,2 milliárd forintos költségvetést, amelyet nem fogadtak el, valóban nehéz előteremteni egy olyan piacon, ahol gond van a műsorszolgáltatási díjakkal, vagyis nem látszanak a bevételi források.