Magyarországon néhány hónapja jelentek csak meg az első csipes bankkártyák, Európa jó pár országában azonban már az elektronikus fizetőeszközök ennél fejlettebb generációja hódít. Franciaországban, Belgiumban, vagy Nagy-Britanniában a terheléses bankkártyák és a hitelkártyák mellett a vásárlók ma már e-pénztárcával fizetnek – ez a meghatározott összeggel feltölthető csipkártya elsősorban akkor helyettesíti a készpénzt, amikor a kártyatulajdonos kis összegben, legfeljebb néhány eurónak megfelelő értékben vásárol.
Az e-buksza a tranzakció mindhárom résztvevőjének – a banknak, a vásárlónak és a kereskedőnek – kézzel fogható előnyöket kínál. A hagyományos terheléses bankkártyával történő fizetés esetén ugyanis bonyolult és hosszú ideig tartó személyazonosító eljárásra, valamint a PIN-kódok közlésére van szükség, ami – az esetek 99 százalékában – csak úgy történhet, hogy az elfogadóhely minden egyes kártyaművelet során felveszi a kapcsolatot a kibocsátó pénzintézettel. Ez a kommunikáció pedig meglehetősen drága, költségei kis összegű kifizetések alkalmával – amikor mondjuk egy doboz cigarettáért fizet kártyatulajdonos – meg is haladhatják az adásvétel összegét. Franciaországban például, ahol felbukkanásuk pillanatától hihetetlen népszerűségnek örvendenek a készpénzmentes fizetési módok, a kiskereskedők panaszai szerint teljes árbevételük 20 százalékát kell a lapkás kifizetésekhez kötődő tranzakciós költségekre fordítaniuk. Az e-pénztárca elfogadásakor hasonló kiadásoktól azonban már nem kell tartaniuk: ez lehetővé teszi, hogy csak meghatározott időközönként, általában havonta egyszer számoljanak el a bank felé a tranzakciókkal.
Az elektronikus bukszát – amely egyébként fizikailag a már meglévő bankkártyákon is helyet foglalhat – a bankszámla-tulajdonos személyi azonosító begépelésével tölti föl az elfogadóhelyeken vagy a bankfiókban. Ennek során számláját megterhelik, ám ezután a telefonkártyához hasonlóan használhatja a műanyag lapkát. Amíg azon van “egység”, fizethet a speciális terminállal ellátott elfogadóhelyeken. Vásárláskor csupán a gépbe illeszti a lapkát, majd egy gomb lenyomásával jóváhagyja a levonást. A tranzakcióról sem blokkot, sem külön értesítést nem kap, de a művelet részletei megőrződnek az elfogadó készülék memóriájában; a bank ennek alapján egy összegben utalja át az elfogadóhely számára a vevők e-bukszájából levont eurókat. A kártyát nemcsak a bankszámla birtokosa használhatja, hanem például gyermekei is, a lefogyasztott filléreket viszont csak a tulajdonos töltheti újra. Ilyenkor ismét a maximális összeget – Franciaországban 100 eurót – helyezheti el a kártyáján, amihez viszont már PIN kódra van szüksége.
Az e-buksza, különösen az euró bevezetése óta, rohamléptekkel terjed Európában, bár népszerűsége régiónként eltérő. A bankkártyás fizetési rendszerek Mekkájának számító Belgiumban például a Banksys által indított Proton nevű, illetve a Visa Cash szolgáltatással évente mintegy 500 millió euró értékű tranzakciót bonyolítanak le a fogyasztók, ami azonban még mindig elhanyagolható a terheléses kártyákkal megvalósuló 21 milliárd eurós forgalomhoz képes. Franciaországban a hónap elején debütált Moneo rendszert kínáló Billetiqe Monétique Services nevű, egyebek mellett a postát, a vasutat és több bankot is tömörítő konzorcium adatai szerint a potenciális ügyfelek 10 százaléka máris használja az új e-pénztárcát. Érdekes, hogy Németországban a vásárlók még mindig előnyben részesítik a készpénzt: ott a szövetségi adóhivatal által is támogatott GeldKarte nevű rendszer keretében ugyan 50 millió kártya került a fogyasztók birtokába, ám a szolgáltatást csupán elvétve veszik igénybe. Nagy-Britanniában azonban szépen fejlődik a National Westminster Bank által kezdeményezett Mondex, amely hamarosan alighanem Norvégiában is megjelenik. A skandináv országban az állami szerencsejáték társaság, a Norsk Tipping dob majd piacra az e-tárca elvén működő lottókártyákat. Ezeket mobiltelefonnal is fel lehet majd tölteni. A már ma is rendelkezésre álló, ám még nem használt technológia alkalmazásával az újraaktiváláshoz a debit (terheléses) és credit (hitel) tulajdonságokat is hordozó kártyát a mobiltelefonban külön résbe kell illeszteni – várható tehát, hogy e speciális
e-pénztárca megjelenésével a bank-kártyaszolgáltató-vevő-eladó láncba a GSM szolgáltató is bekapcsolódik.