Meglehetős dinamikával fejlődött a befektetési alapok piaca az utóbbi években, ám e lendület a nyár eleji felfutás után átmenetileg megtörni látszik. Az értékpapírpiacokon jellemzően a pesszimista hangulat vált uralkodóvá a tavaszi derűlátás után. A nyíltvégű alapokban kezelt vagyon értéke május közepén érte el maximumát, 870 milliárd forinttal. A nyár folyamán a nettó visszaváltások és az árfolyamhatások következtében az összesített nettó eszközérték mintegy 30 milliárddal csökkent, s szeptember végére 840 milliárd forint alá esett. A piac stagnálása, illetve enyhe visszaesése több tényezővel is magyarázható. Ezek közül talán a legfontosabb a tőkepiaci árfolyamok kedvezőtlen alakulása.
Bár a harmadik negyedévben már mutatkoztak kedvező jelek, a bizalom egyelőre nem igazán tért vissza. A megtakarítások legnagyobb része – 72 százaléka – továbbra is kötvényalapokban koncentrálódik. (“Örök” probléma azonban az OTP Optima besorolása, amelynek nettó eszközértéke a piac felét adja.) Az elmúlt időszakban a nemzetközi részvényalapok népszerűsége fokozatosan csökkent. Ezzel szemben az ingatlanalapok vagyona dinamikusan emelkedett, jóllehet, részarányuk továbbra is mindössze 1 százalék.
Az elmúlt időszakban a nemzetközi részvények mutatták a legrosszabb teljesítményeket, amit az alapok hozamai is tükröztek. A legutóbbi három hónapban e típus hozama éves szinten mínusz 57 százalékot tett ki. Azok a befektetők, akik egy éve vásároltak nemzetközi részvényalapok jegyeiből, átlagosan 22 százalékos veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni. A forint az utóbbi 12 hónapban 5 százalékkal értékelődött fel, ami a külföldi eszközökbe fektető más alapokat is érzékenyen érintette. A legjobban azok jártak az elmúlt negyedévben, akik kötvény-, pénzpiaci illetve ingatlanalapok befektetési jegyét vásárolták, ők 7-8 százalékos nyereséget realizálhattak. Az ingatlanalapok 11,1 százalékos hozamukkal az utóbbi egy év legjobb befektetésének bizonyultak.
A befektetési alapok vagyonának növekedése több tényezőtől is függ. Az értékpapír-piaci termékek teljesítményének növekedése mellett pozitív hatású lehet a lakossági megtakarítási hajlandóság növekedése is, ám erről nem beszélhetünk. Ennek ellenére kedvező tendencia, hogy a háztartási megtakarításoknak már mintegy 10 százalékát teszik ki a befektetési jegyek; ez közel 2 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Az új tőkepiaci törvény hatására egyre több innováció jelenik meg a hazai piacon, illetve kereskedelmi bankok is kínálnak különféle termékeket, amelyek mögött befektetési jegyek állnak. Az “alapok alapja” (fund of funds) konstrukcióra már több példa is akad, illetve új elem az úgynevezett garantált alap, amely – egyfajta biztonságot sugározva – tőke- és hozamgaranciával próbál befektetőket találni.