Környezeti megtakarítások – Nem zöldség

Alacsonyan csüngő gyümölcsök szüretelésével évi másfél milliárdos megtakarításra tett szert kereken egy tucat hazai vállalat. Mielőtt jól fizető agrárvállalkozásokra gondolnánk, tisztázzuk: ezek a társaságok inputjaik visszafogásával, szennyezőanyag- és hulladék-kibocsátásuk csökkentésével érték mindezt el, s korántsem a mezőgazdaság területén. Ipari cégek, olyan környezeti megoldással, amelyek többnyire igényeltek ugyan beruházást, ám azok legkésőbb egy-három éven belül megtérültek. A fenti szüreti szókép pedig – bevett fogalomként a környezetgazdálkodásban – azt igyekszik kifejezni, hogy ezek az első, igazán könnyen megtehető és nagy, látványos eredménnyel kecsegtető vállalati környezeti lépések.

A neves németországi Wuppertal Institut bebizonyította, hogy a gyártó tevékenységek java részénél a hatékonyság fokozásával legalább negyedére, de gyakorta tizedére szorítható le a felhasznált energiamennyiség, és csökkenthető a káros kibocsátás. Ugyancsak német kutatások azt mutatják, hogy az ottani iparvállalatok ráfordításaik 5-15 százalékát szennyezőanyag-kibocsátásként költik el, azaz 50-150 milliárd eurót eregetnek el szennyvíz, füst, hulladék formájában évente.

ÖKOHATÉKONYSÁG. “Ha a magyar iparra a németországihoz hasonló hatékonyságot feltételezünk, akkor a hazai iparvállalatok évi 660-2000 milliárd forintot pazarolnak el, ökohatékonysági lépésekkel viszont ebből évi 130-260 milliárd forintot minden bizonnyal megtakaríthatnának a vállalatok” – hangzik Tóth Gergely, a Követ-Inem Hungária igazgatójának becslése. A környezettudatos vállalatokat tömörítő szervezet itthon egy felhívás keretében keresett olyan társaságokat, amelyek hasonló kezdeményezéseket vittek végig, s a jelentkezőkről esettanulmány-gyűjteményt készített.

Az Audi például – némi leegyszerűsítéssel – annyit tett, hogy máshová tolta át a veszélyeshulladék-gyűjtő edényeit. A szelektív gyűjtést szolgáló piros kukákat ugyanis a dolgozók maguk ürítik ki, ám a szerelőcsarnok bővülésével egyre távolabbra költöztették a központi gyűjtőhelyeket. Ezeket tették át végül olyan helyre, hogy az alkalmazottak még ne érezzék tortúrának a megközelítésüket. Így azon hajlandóságuk is megnőtt, hogy a különféle hulladékot valóban különböző szemetesbe rakják. Következésképpen a hulladék egyre nagyobb része értékesíthető, illetve használható újra. Az Audinál tavaly – az új rendszer első évében – háromszorosára, évi 1500 tonnára nőtt az újrahasznosított hulladék mennyisége, az értékesítésből származó bevétel pedig közel a duplájára, 1,3 milliárd forintra emelkedett.

Mindez persze nem ment beruházás nélkül: 240 millió forintnyi áldozatot kívánt az új hulladékgazdálkodási rendszer, amelynek a működtetési költsége is magasabb a korábbinál. Az Audinál ugyanakkor úgy kalkulálnak, hogy mindez alig hét hónap alatt megtérült, s az éves megtakarítás több mint félmilliárd forint.

Minden beruházás nélkül évi közel 90 millió forintot spórolt meg viszont a Sony Hungária Kft. gödöllői gyára a hulladékok és az ónsalak újrahasznosítása révén. Meg is kapta a cég – éspedig a Sony Corporation gyárai sorában az elsők között – az anyavállalat “házi” kitüntetését: viselheti a nulla kibocsátású gyár címet. Eszerint hulladékai legalább 95 százalékát kezelik, vagyis újrahasznosítják, energianyerés céljából égetik, tömörítik. A cég e szintet már negyedik éve tartja, tavaly pedig egyenesen 97 százalék fölé tornászta a kezelt hulladékok arányát. Habár a társaság közlése szerint mindez beruházást nem igényelt, a működtetés azért pénzbe kerül: mintegy 30 milliót költenek rá évente.

A Globus-csoport Bajai Hűtőipari Gyára ugyan sokat áldozott – három év alatt 120 milliót költött -, ám rengeteget nyert is a környezeti beruházásain. Ezek főként víz- és energia-megtakarítást céloztak, ami pénzben kifejezve évi több mint 40 millió forintot jelent. Ehhez alapvető módosításokra volt szükség a gyártási folyamatban, így arra, hogy a korábban a gyáron belül vízen szállított terméket ezentúl futószalagok vigyék. Fontos lépés volt, amikor gőzről gázfűtésre álltak át, és évi 5 százalék energiát spórolnak meg csak azon, hogy a gázkazán égetőterét kerámiabéléssel látták el.

ÖTLETBÖRZE. A Globus esete ugyanakkor nem csupán a technológia változtatásának eredményeiről árulkodik. A cég tapasztalata szerint sok múlott az elnevezésükben nem túl barátságos nevelőprogramokon, amikor is az alkalmazottak hirdetményeken követhették a vízfelhasználás alakulását, s év végi jutalommal járó takarékossági program segítségével tudatosodott, hogy mindennek tétje van. Ugyanakkor a dolgozók maguktól is részt vettek a megtakarításban. Fontos összetevői voltak a hulladék visszafogásának a munkatársak ötletei, amelyek felhasználásával a gyár karbantartó részlege a szétszóródott termény visszahordására szalagokat készített. Dolgozói ötletbörzét a Pécsi Vízmű is rendezett, ahol az emberi kreativitást igyekeznek megújuló erőforrásként felhasználni.

A tudatformálás a Villeroy & Boch Magyarország Rt.-nél is kiemelt szerepet kapott: ott filmek segítségével mutatták be az alkalmazottaknak a helytelen, illetve az ökohatékony gyakorlat különbségét. A cég egyébként a termelését egy évtized alatt közel kétszeresére emelte, miközben a vízfelhasználását kevesebb mint a felére csökkentette. Minderre bő 82 milliót áldozott, ám tíz év alatt közel 250 millió forintot megtakarított.