Több millió dollárba is kerülhet egy-egy vállalatnak az alkalmazottak felfokozott e-mailezési kedve és a megnövekedett e-mailforgalom – derül ki a kanadai West Ontario University kutatásából. A kéretlen elektronikus levelek – a spamek – pedig most már Magyarországon is lassítják a munkafolyamatokat.
E-maillel könnyen és gyorsan célba juttathatók az üzenetek, a baj csak az, hogy a kevésbé lényeges levelek is ezen a csatornán vándorolnak. A munkaidő és a szabadidő közti határ így egyre inkább elmosódik; a munkahelyen töltött órákban az alkalmazottak magáncélú üzeneteket is váltanak. Így lehetséges az, hogy az utóbbi időben az számítógéppel dolgozó alkalmazottak mára egy teljes órát elektronikus leveleik olvasásával, és küldésével, mentésével, vagy törlésével töltenek.
Kéretlen szemétA spam (spiced pork and ham) eredetileg egy angol konzervtermék, a hazánkban is ismert löncshús távoli rokona. Az elnevezés a John Cleese vezette Monthy Python-csoport egyik jelenetéből származik; az ebbe a fogadóba enni betérő társaság bármit is rendel, minden fogásban kap egy adag spamet. A kifejezés ma jellemzően a kereskedelmi témájú, haszonszerzés céljából küldött kéretlen levelekre utal. Az e-mail címeket a spameket küldők általában jogtalanul kutatják fel; ezek sajnos előbb-utóbb minden, egyszer legalább nyilvános helyen szereplő címre ráakadnak. Elég egy robotot (automata programot) ráállítaniuk a levelezőlistákra, hírcsoportokra, hirdetési lapokra, hogy az a megfelelő helyen összegyűjtsön minden fellelhető címet. A címtolvajlás pimaszabb módja, ha egy weblapon regisztrációhoz” kérik el az e-mail címet, hivatkozva annak bizalmas kezelésére, amire később ügyet sem vetve beillesztik az illető adatait egy spam listára, majd eladják világszerte. Szintén előfordul, hogy a címvadászok, miután nem biztosak a postafiók valós létezésében, a spamben udvariasan felajánlják a listáról való leiratkozás lehetőségét – a válaszlevélből aztán következtetni tudnak a felhasználó valóságos címére, amelyet később mindenféle haszontalansággal bombáznak.
Az Egyesült Államokban a munkaállomások előtt ülők napi átlagban csaknem félszáz üzenetet fogadnak, amelyek egy része ráadásul nem más, mint az internetes társadalom mumusaként számon tartott spam. Ezek a már hazánkban is terjedő e-mailek egy-egy terméket, vagy szolgáltatást reklámoznak: “Akciónkban mobiltelefont nyerhet!”, “Vegyen részt nyelviskolánk tanfolyamain!”, “Rövid lejáratú hitel alacsony kamatra!”, “Iratkozzon fel hírlevelünkre!”. E kéretlenül érkező levelek áradata egyre növekszik; a junk mailként is emlegetett spamek száma egy amerikai prognózis szerint minden ötödik hónapban megduplázódik, és egyetlen kéretlen levél a kieső termelés miatt a különböző kalkulációk szerint az Egyesült Államokban egy dollárjába kerül a munkaadónak.
A károkat tovább növeli a levelekkel lehívott megabájtok költsége, illetve a nagy mennyiségű “szemét” okozta erőforrás-gondok is. A Jupiter Media Matrix amerikai gazdaságkutató cég egy tanulmánya 2006-ra csak az Egyesült Államokban 206 milliárd kéretlen levél forgalmát jósolja, ami a mostani egy főre jutó évi 700 helyett 1400 e-mailt jelent majd felhasználóként.
Az efféle elektronikus környezetszennyezés ellen természetesen lehetséges védekezni. Üdvös megoldás a Spamkiller nevű levélszemét-szűrő szoftver üzembe állítása, de sokszor elég, ha a felhasználó körültekintően bánik az e-mailcímekkel. Kevesen tudják, de tény, hogy az elektronikus cím minden esetben bizalmas információként kezelendő. Ezért érdemes a munkahelyi e-mail címet csak a kollégáknak és üzletfeleknek megadni, mellette pedig fönntartani egy magánlevelezés céljára használható elérhetőséget is. A saját cím immunitását növeli, ha egy ritkán látogatott, úton-útfélen kiadható postaládát is létrehoznak, amelyre majd a spammerek is rátalálnak, és bosszantó üzeneteik ott kötnek ki.
Az internetes közösség más eszközökkel is felvette a harcot a spamek ellen. Egy nemrég felbukkant magyar oldal (http://antispam.freeweb.hu) célja, hogy elrettentse a kéretlen leveleket küldőket. A honlapon a spameket gyűjtik a levél címzettjével, feladójával és annak teljes tartalmával együtt. A nevének elhallgatását kérő oldal szerkesztője szerint ma már nem csak a “netikett”, de az elektronikus kereskedelemről szóló törvény is rendelkezik mindazon szempontokról, melyeket ilyen jellegű levelek elküldése előtt be kell tartani. Németh László jogász, a Fazekas Ügyvédi Iroda munkatársa a Figyelőnek elmondta: a kéretlenül érkező reklám e-mail törvényellenes. A 2001. évi CVIII. törvény szerint ugyanis reklám elektronikus levélben csak előzetes hozzájárulás után érkezhet törvényesen. Ha a cím nyilvános, mindenki számára hozzáférhető adatbázisban szerepel, úgy a spammelés nem jogsértő.
Amennyiben a címzett tudja, ki a feladó, dönthet úgy, hogy polgári perben kéri a jogsértés megállapítását, és ha az illetékes bíróság helyt ad a panasznak, akkor a spammert eltilthatják a jogsértő magatartástól, sőt, kártérítés is lehet az ügy vége. A spamet kapó azonban jogosulatlan adatkezelés miatt feljelentést is tehet; ha a nyomozás során állítása beigazolódik, a megtalált vétkes pénzbüntetéssel, közérdekű munkával vagy akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.