A Skála Coop Rt. tőzsdei “zárórájának” szándéka nem új keletű, a közgyűlés már ez év februárjában a kivezetés mellett volt, ám akkor még nem született meg az ehhez szükséges vételi ajánlat. Az augusztus végére meghirdetett tulajdonosi találkozó talán pontot tesz a lassan már brazil szappanoperai hosszúságot öltő felvásárlási huzavona végére. A kisrészvényesek – akik a BÉT fénykorában még jóval 2000 forint felett (lásd a grafikont) vették részvényeiket – azonban most egyáltalán nem boldogok.
VONZERŐ. A több mint tízéves társaság fő tulajdonosa egészen az elmúlt időkig a német Tengelmann áruházlánc volt, amely többszöri invesztíció után a cég több mint 50 százalékos tulajdonosává vált. A kereskedelemben érdekelt német vállalkozás magyar leánya a ruházati- és műszaki kiskereskedelem vezetőjévé vált. A “kópé” azonban a kilencvenes évek második felére a plazák terjedése miatt egyre inkább a háttérbe szorult. A cég kereskedelemben elszenvedett veszteségét az ingatlanok hasznosítása és értékesítése ellensúlyozta, egyre inkább ez vált a Skála fő vonzerejévé. A tőzsde egykori blue chipje 5-8 milliárd forintos tőzsdei kapitalizációja messze elmaradt a becslések szerint minimum 40-50 milliárd forintos valós cégértéktől. Bár tőzsdei berkekben nem egyszer elterjedt a felvásárlás lehetősége, az a Tengelmann “közreműködése” nélkül kivitelezhetetlen volt.
Az adásvétel feltűnően nagy egyetértésben zajlott le, amit talán éppen az új tőkepiaci törvény júliusi életbelépése is indokolt: a jogszabályváltozás ugyanis jócskán megdrágította volna a felvásárlást. Bár az értékesítés részleteit nem hozták nyilvánosságra, a Tengelmann állítólag darabonként 3500-4000 forint közötti áron vált meg részvényeitől, a tranzakció így a Capital Rt. érdekeltségeinek mintegy 12-15 milliárd forintjukba kerülhetett. A korábban a New York Bróker egyik tulajdonosaként megismert, illetve a Libri könyvesbolthálózatot megszerző cég vélhetően nem csinált rossz boltot, hiszen a Skála többi, főleg kisbefektetők által birtokolt részvényéire ekkor tett vételi ajánlatát még a régi szabályok szerint kellett előterjesztenie. Az ajánlott ár mindössze 1200 forint volt, mely összeg a vételi ajánlatot tevő Capital-érdekeltség megfogalmazása szerint “fair a kisbefektetők számára”.
A társaság azonban a 20 százalékos tulajdonossá vált görög Hrisztosz Humbavlisz figyelmét is felkeltette. A görög tavaly szeptemberben 1300 forintos részvényenkénti felvásárlási áron ellenajánlatot tett a Skálára. Az ajánlatot újabb, ezúttal 1365 forintos Capital-ajánlat követte, s ez már sikeresnek bizonyult. A társaság az akcióval a cég részvényeinek 28 százalékát szerezte meg, így már az összes papír több mint 80 százalékát birtokolja. Kívülről szemlélve a vállalkozásért folytatott harcot, akár úgy is tűnhet, hogy a Skála kisrészvényesei jól jártak a nagy licitálásban, ám igazán azok jöttek ki elégedetten ebből a küzdelemből, akik – “türelem rózsát terem” alapon – egészen a mostani, kivezetéshez kapcsolódó 1601 forintos vételi ajánlatig vártak. A Capital – feltéve, hogy a záró felvásárlási akció is lezajlik – így összességében mintegy 18-20 milliárd forintért juthat a minimum dupláját érő cégcsoporthoz, amelynek sorsa a korábbi, kissé rosszízű feltételezések ellenére, úgy tűnik, még sincs megpecsételve.
FIATALÍTÁS. Sokan ugyanis azt feltételezték, hogy a Capitalnak csak az ingatlanokra fájt a foga, s a kereskedelmi tevékenységgel nem is kíván foglalkozni. A Skálától származó információk szerint azonban a tulajdonosok – a Libri lánchoz hasonlóan – a Skála felvirágoztatására készülnek. Az áruházlánc versenyképessé tételének érdekében a csoport “ráncfelvarrására” készülnek. A cég vezetése ugyanis komoly fantáziát lát a belvárosi kiskereskedelemben, igaz, az eddigihez képest kissé más formában. Új arculattal, a profilt letisztítva, elsősorban a ruházatra kívánnak koncentrálni.
A cél érdekében négy budapesti áruházat is eladnak, köztük az egyik ékkövet, a Blaha Lujza téri Corvint is, ám az épület egy részét a leendő vevőtől vissza kívánják bérelni. Az értékesítésből származó mintegy 7 milliárd forintot pedig a lánc fejlesztésére fordítják.