Dollárban és forintban csökkent az első két hónap külkereskedelmi forgalma az egy évvel korábbihoz képest, euróban viszont némelyest nőtt. Ez utóbbi mércét választva, a kivitel 4,5, a behozatal pedig 3,1 százalékkal bővült a Gazdasági Minisztérium (GM) adatai szerint.
A múlt év második felétől jelentős mértékben lassult az export és az import növekedése (lásd a grafikont), és e tendencia az idei első hónapokban sem tört meg. Az euróban mérve is lényegesen lassuló ütemű növekedés elsősorban az ismert nyugat-európai dekonjunktúrával függ össze.
Azt, hogy euróban mérünk, indokolja, hogy változatlanul a fejlett országokba kerül a kivitel több mint négyötöde, ezen belül is 77 százalékot képviseltek január-februárban az Európai Unió (EU) országai. (Az importban viszont csak 67 a fejlett világ aránya, ezen belül 56 százalék az EU-é.) Az első két hónap némi eltolódást hozott, mivel a fejlődő országokba irányuló export 16, az ezekből származó import pedig 38 százalékkal nőtt (euróban), és némi élénkülés mutatkozott a FÁK-országok viszonylatában is, különösen a 9 százalékkal bővülő behozatal révén.
Forintban az export 4, az import 5 százalékkal csökkent. Ez közvetve a belső piac bővülését, a hazai élénkülést mutatja, hiszen az itthoni eladásokhoz viszonyítva kisebb az első két havi külpiaci forgalom, mint egy évvel korábban. Az euró alapú méréstől eltérő eredmény természetesen a forint – sávszélesítés előtti időszakhoz viszonyított – erősödésével függ össze: január-februárban 8 százalékkal jobban váltották a forintot, mint egy évvel korábban.
A külkereskedelmi hiány viszont pénznemtől függetlenül csökken: az első két havi 653 millió eurónyi áruforgalmi passzívum 53 millió euróval (28 milliárd forinttal) kevesebb, mint amennyit egy évvel korábban mértek. A javulás egyértelműen a hagyományosan is többletet termelő vámszabad területi forgalomnak köszönhető. Az e területeken működő cégek (döntően gépipari multik) 10 százalékkal növelték exportjuk euróban mért értékét, miközben importjuk stagnált. A teljes gépipari export ugyanakkor némileg visszaesett, miközben az élelmiszer-ipari, valamint a feldolgozott termékek esetében a kivitel ütemét tekintve is, a behozatalhoz képest is jelentősen nőtt (lásd a grafikont).
A vámstatisztikai adatok szerint az export gyorsabban nő – illetve forintban kevésbé csökken -, mint az import (ennyiben is folytatódott az idén a tavalyi tendencia), tehát a külkereskedelmi mérleg javul. Ezzel ellentétben a múlt héten közzétett fizetésimérleg-adatok az áruforgalmi hiány jelentős – az első két hónapban 275 millió eurónyi – növekedését mutatják. Az ellentmondásra a magyarázat nem ismert, az adatok – és elemzőik – “elbeszélnek” egymás mellett.