Nem igazán lepődött meg a piac azon a bejelentésen, hogy az MFB-vel kezdenek kizárólagos tárgyalásokat, mégis csalódás volt tapasztalható. Mivel magyarázza ezt Mosonyi György?
– A piacnak mindenekelőtt meg kell győződnie arról, milyen értéket képvisel és mikorra hajtható végre a tranzakció. Az ügylet jellégéből adódik, hogy törvényeket is módosítania kell a parlamentnek. Azt is látniuk kell az elemzőknek, hogy az ilyen adminisztratív akadályokat milyen ütemezéssel lehet leküzdeni. Egyelőre még senki nem akarja beárazni, mikor és milyen növekedési pályára tud lépni a Mol a gázüzletág leválasztása után. A piac érthetően még kivár.
– Megkerülhetetlen a PKN-párhuzam, vagyis az, hogy politikai változás esetén, miként az Lengyelországban megtörtént, leállítható a már előrehaladott egyeztetés. A parlamenti választások közelsége teljesen irányíthatatlanná teheti a leválasztási folyamatot. Nem zavarja, hogy az idén már aligha kerülhet pont az ügy végére?
– Két szempontot tartok fontosnak kiemelni. Egyrészt ma már úgy számolunk, hogy a gázüzletág vesztesége az idén eltűnik. Ez azt jelenti, hogy megszűnik az a nyomás, ami miatt a veszteséges üzlet értékesítését szorgalmaztuk. Másrészt azt sem szabad elfelejteni, hogy az üzletág leválasztása bármilyen körülmények között hosszadalmas folyamat; a választások ugyan nem gyorsítják fel azt, de lényegesen nem is lassítják. Sőt, miután a vevő állami tulajdonban levő bank, az is elképzelhető, hogy a törvénymódosításokat a szokásosnál hamarabb terjeszti be a kormány.
– Ehhez persze működőképes kormányra és törvényhozásra van szükség. Alig ötven nappal az első forduló előtt mindez nem adott.
– Ebben a ciklusban már csak egy ülésszak lesz, ez nyilvánvalóan nem elegendő a folyamat lezárásához elengedhetetlen módosításokhoz…
– A menedzsment többször deklarálta a kizárólagos tárgyalások bejelentése óta, hogy csak jó ajánlatot visz a közgyűlés elé. Milyen a jó ajánlat?
– Erre elvben egyszerű a válasz: a 100 százalékos eladást tekintjük optimálisnak. A Mol mindenesetre 100 százalékig fogja védeni a részvényesei érdekeit. A tárgyalásokon felmerülő szempontokról azonban korai lenne még bármit is mondani.
– A Mol két éve kénytelen lenyelni a 100 milliárdra rúgó veszteséget, s a vételár sem folyt be, pedig közel ennyi ideje eladó deklaráltan is a gázüzletág. Nem fél attól, hogy az üres kassza megakasztja a regionális terjeszkedési terveket?
– Tavaly a gázüzletág eladása nélkül is 4 százalékponttal csökkent az eladósodottsági mutatónk, vagyis pénzügyileg izmosodtunk. Az idén további erősödést tűztünk magunk elé. Ami a terjeszkedést illeti, szerencsére vagy sajnos, nem várható komoly tranzakció a térségben. Eltekintve a lengyel olajipartól, ahol viszont nincs világos stratégiája a kormánynak arról, mit is kezd az olaj- és petrolkémiai iparral. Ha viszont döntésre jutnának a lengyelek, nem lesz pénzügyi akadálya annak, hogy részt vegyünk egy esetleges idei pályázaton.
– Csak az olaj terén tapasztalható bemerevedés a térségben, a gázüzletben nagy a mozgás: Szlovákiában most folyik egy tender, és Csehországban nemrég értékesítették a gázszolgáltatót és a vezetéket. Mégpedig kifejezetten jó áron, mert a nyugat-európai társaságok szemében felértékelődtek az orosz gáz tranzitvonalán fekvő gázcégek. Nem lenne mégis szerencsés várnia a Molnak is, hiszen középtávon stratégiailag értékesebbé válhatna a gázüzletága?
– Már korábban is többször kifejtettük, hogy megítélésünk szerint a szakmai befektetőnek azért érhet többet a mi gázüzletágunk, mert a globális stratégiájába beleágyazva hatékonyabban tudja működtetni, mintha önmagában csak ebben a – nemzetközi mércével mérve – kis üzletben gondolkodik a vevő. Ezt az összefüggést továbbvezetve én is úgy vélem, hogy a már lezajlott csehországi és a folyamatban levő szlovák privatizáció emeli a Mol gázüzletága értékét. Ennek ellenére nem hiszem, hogy várnunk kellene. A nemzetközi gázpiac nagyon beindult, mindig történik valami, amire várni lehetne. Nekünk stratégiai célunk kiszállni ebből az üzletből, most adódik erre lehetőség, és ezt meg kell ragadnunk. Minél tovább várunk, annál tovább bonyolódik a helyzet.