A szeptemberi Amerika elleni terrortámadás, majd az október elején Afganisztán ellen megindított háború árnyékában az elmúlt időszakban az országgyűlésben kevesebb idő jutott a törvényjavaslatok alapos megvitatására. Egyedül a három költségvetési évet érintő, s persze sok sebből vérző zárszámadás kavart némi indulatokat, a kormánypárti és az ellenzéki alig kaptak figyelmet. Így a mintegy 20 jogszabályt módosító pénzügyi törvénycsomag sem hozta különösebben “lázba” a képviselőket. S úgy tűnik, hogy a jövő évi választások előtt már azzal sem bíbelődnek, hogy megkíséreljenek némileg javítani a kormány által beterjesztett javaslatokon.
“SALÁTATÖRVÉNY”. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy alig több mint száz módosító javaslatot adtak be a képviselők a jövő évi gazdálkodási feltételeket erőteljesen befolyásoló, s egyebek mellett számos adótörvényt, a biztosítási, a hitelintézeti, a vám-, a jövedéki, az illeték-, a számviteli, sőt még a közbeszerzési törvényt is módosító törvénycsomaghoz. Ráadásul – ahogyan azt ebben a ciklusban már megszokhattuk – a kormány ebből a kevés javaslatból is alig néhányat támogat. Így azután a “salátatörvényként” emlegetett javaslat minimálisan alakul át a képviselők keze nyomán, feltéve persze, ha egyáltalán meglesz az elfogadásához szükséges parlamenti többség.
Javaslatok a pénzügyi törvénycsomaghozKORMÁNYPÁRTI
• Lakáscélú felhasználásra felvett hitel törlesztő részletének 40 százalékával, maximum 240 ezer forinttal legyen csökkenthető az szja-rendszerben az összevont adóalap adója, s lakáscélú felhasználásnak minősüljön a használt lakás vásárlása is.
• Ne csak az önkormányzatok, de az egyházak is adhassanak a tanulóknak “adóterhet nem viselő járandóságot”.
• A kisvállalkozói beruházási adóalap-kedvezmény maximális öszszege évi 10 millió forintról 30 millió forintra nőjön, s a kis- és középvállalkozókat megillető fejlesztésihitel-kedvezményt azok is igénybe vehessék, akik 2001 előtt jutottak ilyen hitelhez.
• A spekulatív célú földszerzés megakadályozása érdekében a termőföldnek a helyben lakó személy általi megszerzése esetén ne kelljen visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni.
• A vámszempontból való megbízhatóság megszűnésekor tegyék lehetővé, hogy a tevékenységi engedélyek visszavonásával ellehetetlenülő gazdálkodóknál a vámhatóság eltekintsen az azonnali végrehajtástól, s a törvény végrehajtási rendelete tartalmazza ennek feltételeit.
ELLENZÉKI
• Új adótáblát javasolnak az szja-rendszerben, amely szerint 1,5 millió forintig csak 20 százalék lenne az adókulcs, a fölött pedig 300 ezer forint és az 1,5 millión felüli összeg 40 százaléka.
• Az adójóváírás csak évi 500 ezer forint jövedelemig legyen érvényesíthető.
• A nyugdíjhoz hasonló egyéb járandóságok – például családi, gyerekek után járó, vagy a szakképzéssel összefüggő támogatások – se számítsanak bele az szja-rendszerben az összevont adóalapba.
• Az adóhatóság semmilyen feltétel esetén se vizsgálhassa az adómegállapításhoz való jog elévülési idejét megelőző időszakra vonatkozóan az adózó által elmondottakat.
• Ne tartozzon a jövőben sem a közigazgatási hivatal hatáskörébe – hanem maradjon az önkormányzatoknál – a helyi adóra vonatkozó másodfokú méltányossági adóelengedés és a részletfizetési kedvezménynyel, illetve a fizetési halasztással kapcsolatos eljárás.
A módosító javaslatokról két hét múlva dönt az országgyűlés, ráadásul még egy “rendkívüli” ülésnapot is beiktatnak a következő hétfőre annak érdekében, hogy az államháztartási törvény előírásait betartva november 15-ig ki lehessen hirdetni a törvényt. Ezen a rendkívüli plenáris ülésnapon a pénzügyi törvénycsomag mellett több más fontos törvény végszavazására is sor kerül: így a tavalyi központi költségvetés, illetve a társadalombiztosítás zárszámadását is ekkor fogadják el, miként a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosítását is.
A pénzügyi törvénycsomagban a képviselők leginkább a személyi jövedelemadó rendszeren változtatnának: mintegy hatvan módosító javaslatot adtak be ezen jogszabályt illetően. Ezek között kevés akad, amelyre vélhetően áldását is adja a honatyák többsége. A kormány döntésének értelmében ezek között lesz az a javaslat is, amelyik a használt lakásokhoz felvett hitel törlesztéséhez kapcsolódó kedvezményt az új lakásokéhoz hasonlóan megemelné: vagyis a törlesztő részlet 40 százaléka, éves szinten maximum 240 ezer forint lesz adókedvezményként elszámolható. Hasonlóképpen, a kisvállalkozások beruházási adóalap-kedvezményének éves szinten maximum 30 millió forintra emelése is a támogatott javaslatok között lesz. Az egyik kormánypárti képviselő igazságtalannak tartja, hogy a kis- és középvállalkozások csak az ez évtől felvett fejlesztési hiteleik után vehetnek igénybe adókedvezményt, ha már tavaly hitelből fejlesztettek, akkor ez a kedvezmény nem illeti meg őket. Éppen ezért azt indítványozta, hogy szüntessék meg ezt az anomáliát, s a 2001 előtt felvett ilyen típusú hitelek törlesztése után is járjon az adókedvezmény. Ám ezt a kormányzat nem helyesli.
Az ellenzéki képviselők által jegyzett módosító javaslatok között a kormányzati szakértők egyetlen elfogadásra érdemeset sem találtak. Így azt az SZDSZ-es javaslatot sem helyeslik, amely az adótábla átalakításával jelentősen mérsékelné a jövedelmeket terhelő adókat. A szabad demokraták ugyanis úgy látják: itt az ideje, hogy a gazdasági eredményekből végre az azokat létrehozó adófizetők is részesüljenek, ne a kormány ossza szét – bizonytalan szempontok alapján – a beszedett adótöbbletet. A pénzügyi törvénycsomagnak az szja-törvényt módosító rendelkezéseihez mindezen túl főleg pontosításokat tennének a képviselők. Úgy tűnik, a választások előtt fél évvel “nagyágyúikat már nem sütik el”, vélhetően a kampányidőszakra tartalékolják az adórendszert illető javaslataik részletes ismertetését.
ÖSSZEFOGTAK. A szakmai ügyekben is gyakran a politikai hovatartozás mentén kialakított véleményen lévő képviselők a közbeszerzési törvény módosítása érdekében kivételesen összefogtak. Így adódhatott az a ritkaságszámba menő eset, hogy 11 képviselő – csoportjukban az összes parlamenti párt jelen van, sőt még független is akad – együtt jegyez több mint tíz módosító javaslatot. Így például közösen indítványozzák, hogy a vállalkozói érdekképviseletek képviselői is benne legyenek az ajánlatok értékelését és elbírálását végző testületekben. Együtt javasolták továbbá azt is, hogy a bizottságnak fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat a fix összegű 90 ezer forint helyett a közbeszerzés értékének 6 százalékában, illetve maximum 90 ezer forintban határozzák meg. Ám hiába a szokatlan – s bizonyára nem is véletlen – képviselői összefogás, a kormány egyetlen ötletüket sem tartja támogathatónak. Ez persze nem meglepő, hiszen gyakorlatilag az összes érdemi indítványt elvetette, bármilyen törvény módosítását is érintették, sőt, mondhatni, bármilyen párt képviselője is indítványozta azokat. Mindez annyit jelent, hogy a kormány javaslata minimális változtatással gyorsan átmegy a törvényhozáson. Anélkül, hogy ha eddig nem, most a választások évére néhány adó- és járulékkedvezményt sikerülne “áterőszakolni” a kormányon – ha nem is az ellenzéki, de legalább koalíciós képviselőknek.