A juhfark neve pontosan kifejezi, hogy a szőlőfürt alakja a juh farkára hajaz, #
Ennyi elég is. Még egy Márai-idézet, mert szép: a somlói a magyar borok fejedelme, van egy fajta, mely tűz és arany keveréke. “Ez a bor rábeszél. Ezt mondja: Élj.”
Tény, hogy a somlói bor más, mint a többiek: ha van férfibor, ez bizonyosan az. Tán ezért tartották a nászéjszakák borának, mely biztosítja a fiú utódot. Miből fakad a somlói sajátsága? Nos, mindenekelőtt a mineralitást szokták kiemelni az okosok mint meghatározó tulajdonságot. Ez a mineralitás abból fakad, hogy a szőlő mélyen a magányos tanúhegy bazaltjába bocsátja gyökereit, és felszivornyázza a jótékony ásványokat, illetve a lösz, a barna erdőtalajok és a fekete nyiroktalajok áldásait. Az ásványos-szeles, bő napfényben fürdő szőlőkből aztán savas, testes borok kerekednek, melyek ezért lassan érő típusok, amelyek csak legszebb férfikorukban hozzák a formájukat, azaz többéves fahordós ászkolás után szépek és testesek igazán, ez utóbbiban is emlékeztetve ideális célközönségükre, a negyedik iksz utáni pasikra.
A szóban forgó szalmasárga, szép tiszta illatú juhfark (franciásan: zsüfár) férfias tehát, mint egy fekete zongora, szépen elválik benne a mineralitás aranyszínű avaríze a vártnál lágyabb savaktól. E heti savankás borunk nem egy robosztus juhfark, viszonylag karcsú, lágyabb-visszafogottabb verzió. Meditáló, magányos maszkulinoknak ajánlható, kik ezen a randa, romlékony őszön úgy érzik, hogy béborult az élet vidám álorcája.