Ilyen szörnyűség jókor sohasem történhet, de a múlt hét keddi terrorista támadások megdöbbentő pusztítása alighanem az egyik legrosszabb időpontban következett be az amerikai gazdaság és a tőzsdei befektetők számára.#LEFELÉ TARTÓ SPIRÁL. Az Egyesült Államok jegybankjaként funkcionáló Fed természetesen agresszív kamatcsökkentésekkel igyekezett az idén életet lehelni a lehűlő gazdaságba, a korábbi túltermelés miatt felhalmozódott készletek azonban nem találnak vevőkre, így a romló kapacitáskihasználtság komoly leépítésekhez vezetett számos iparágban. Az ily módon megnövekedett munkanélküliség azonban további fogyasztáscsökkentő hatással jár, ami visszafogja a vállalatok beruházási kedvét, s ez további kapacitásfeleslegeket és újabb leépítéseket vált ki.
Félő, hogy a World Trade Centerbe és a Pentagon épületébe becsapódó repülőgépek a közvetlen emberi és anyagi pusztításon túl egy másik célpontot is eltaláltak: az amerikai fogyasztó bizalmát. A terrortámadások időpontjában a részvénypiaci befektetőket talán éppen az foglalkoztatta leginkább, hogy a szeptemberben záruló harmadik negyedév folyamán valóban mélypontjára érkezik-e az amerikai vállalatok eredményalakulása, illetve növekedési üteme, vagy semmi jele nem lesz a fordulatnak – folytatódik tovább a visszaesés. A gazdaság és a tőzsdei árfolyamok növekedéséhez azonban az kell, hogy fogyasztó és befektető egyaránt bízzon benne: a holnap jó dolgokat, még több munkát, megrendelést, magasabb fizetést, emelkedő árfolyamokat tartogat számára. Ha ez a bizalom meginog, a növekedés egyébként egészséges és természetes ciklikus lassulása, a “soft landing” könnyen átcsaphat egy fentebb említett recessziós spirálba. A fogyasztói bizalom megingása a befektetői bizalom elvesztését okozhatja, s mindez további mélységekbe taszítaná a részvényárfolyamokat.
ROMLÓ EEDMÉNYEK. A várhatóan gyenge harmadik negyedéves amerikai vállalati eredmények után most már erősen valószínűsíthető, hogy 2001 utolsó negyedévében az amerikai vállalati eredmények éves szinten átlagosan további 10-15 százalékkal csökkennek majd. Hagyományos háborús körülmények esetén a pótlólagos állami beruházások által generált extra kereslet háborús konjunktúrához, s így általános részvényárfolyam-emelkedéshez vezethet. A jelenlegi helyzet azonban más, mint a korábbiak. Az ellenség nem egy konkrét állam, s az esetleges további támadások nem az amerikai hadseregben, hanem valószínűleg újabb polgári intézményekben tennének kárt. Az átlag amerikai bizonytalanságának eloszlatására először is konkretizálni kell az ellenséget. Felelőst, bűnbakot már találtak is Oszama bin Laden személyében. A felelős gyors és hatékony elfogása és megbüntetése visszaállíthatja a megingott fogyasztói-befektetői bizalmat. A piac megnyugodhat, az élet visszatérhet a normális kerékvágásba. A jócskán lecsökkentett kamatszint mellett a vállalatok újabb beruházásokat eszközölhetnek, ami pótlólagos keresletet gerjeszt, munkahelyeket teremt, s fogyasztásnövekedést eredményez. A gazdasági ciklus sikeresen visszatérhet a növekedési pályára, s a javuló kilátások a jövő év közepére újabb erőteljes részvényárfolyam-emelkedéshez vezethetnek.
Kérdés azonban, hogy egy ember elfogása valóban véget vet-e a terrorizmusnak. Ha a megnevezett felelős megbüntetése csak további olajat öntene a terrorizmus tüzére, s újabb, az elmúlt hetihez hasonló események bizonyítanák az Egyesült Államok és a világ polgárai számára, hogy a világ, amelyben élnek, nem biztonságos, a fogyasztók és a befektetők bizalma annál inkább sérülhet – s ez az, ami az igazi sikert jelentené a terroristák számára.