Rossz szájízzel álltak fel a tárgyalóasztaltól 1998 decemberében a PanTel és a Mol képviselői. Be kellett ismerniük ugyanis, hogy kilenc hónapig tartó alkudozás után sem sikerült egyezségre jutniuk az olajtársaság távközlési hálózatának megvásárlásáról-eladásáról, s az ügylethez kapcsolódó tevékenység-kihelyezés – outsourcing – lehetőségéről. A holland KPN, a MÁV Rt., a KFKI Számítástechnikai Rt. és az olajtársaság összefogása nyomán megalakult alternatív távközlési vállalat a 15 százalékos tulajdonos Mol hálózatát már akkor meg akarta vásárolni. A 2,5 milliárd forintot azonban sokallották, főként a meghatározó részvényes, a KPN berzenkedett az olajosok elavult technológiájának megszerzése ellen.
VÁLÓFÉLBEN. A megegyezés útjában állt az is, hogy az üzlet megkötéséhez foglalkoztatási és beruházási kötelezettségek is kapcsolódtak. A holland cégnél úgy vélték, az addig lényegében kizárólag szakmai célokat szolgáló távközlési rendszer integrálása előtt mindenképpen végrehajtandó technológiacsere terhei mellett túlzás lenne kötelezettséget vállalni a siófoki központú távközlési részleg dolgozóinak megtartására is. Különösen azután, hogy kiderült: az olajtársaság nem vette volna igénybe a PanTel szolgáltatásait.
Miután a hálózatvásárlási tárgyalások megszakadtak, a PanTel 1999. februári igazgatósági ülésén döntés született a társaság tulajdonosi szerkezetének átalakításáról. A 20 milliárd forintos jegyzett tőkével létrehozott távközlési cégnek a Mol kezében lévő részvényeit a KPN névértéken kivásárolta. Az olajtársaság már akkor bejelentette, hogy általános stratégiájának megfelelően fokozatosan kivonul a nem alaptevékenységeihez tartozó üzletágakból, így a távközlésből is. Az elhúzódó kiszervezés folyamatába az idén újra bekapcsolódott a PanTel – és ezúttal nyert. A Mol Telekom megvásárlására kiírt pályázaton a korábban 2,5 milliárd forintra taksált rendszert 500 millió forintért értékesítették. A PanTel tulajdonosainak örömébe némi üröm is vegyül.
A Mol Telekom megvásárlásánál kialkudott árral a PanTel kétségtelenül bebizonyította, hogy két évvel ezelőtt túlságosan drágán kínálták ugyanezt a hálózatot. A korábbi ár ötödéért bővítette jelenleg több mint 3700 kilométernyi távközlési hálózatát, s elérte azt is, hogy a Mol – a bérelt vonali szolgáltatások területén odahagyva a Matávot – 2002 januárjában csatlakozzon az alternatív szolgáltató közel félezer céget összefogó ügyfélköréhez. A PanTel várakozásai szerint a hálózatvásárlással együtt járó “árukapcsolás” révén megszerzett Mol-megbízások jövőre mintegy 1,5 milliárd forinttal növelik az alternatív távközlési cég árbevételét. Ez a társaság tavalyi 4,5 milliárd forintos forgalma mellett nem kevés, de jól mutat a 2001-re várt 10 milliárd forintos bevétel mellett is.
ÖRDÖG A RÉSZLETEKBEN. Az elemzők véleménye szerint az első pillantásra a PanTel számára előnyösnek látszó szerződés megítélésén a kapcsolódó feltételek sokat rontanak. A legkellemetlenebb következményei annak lehetnek, ha nem igazolódnak a PanTelnek a távközlési tarifákról szóló prognózisok alapján kialakított várakozásai. Az alternatív szolgáltató a Mollal kötött szerződésben a szolgáltatási díjak folyamatos csökkentését vállalta, egy a GKI Gazdaságkutató Rt. 1999-es – a távközlési liberalizáció után évi 20 százalékos piacbővüléssel számoló – előrejelzése alapján. A tarifacsökkentés mértékéről természetesen a felek nem állapodtak meg előre. Irányadó lehet azonban, hogy a GKI tanulmányában a szolgáltatási árak évi 8-10 százalékos mérséklődése szerepel. Ezt támasztja alá az is, hogy az üzlet bejelentésekor a Mol 15 százalékos költségcsökkentésről beszélt. Ami csak akkor valósulhat meg, ha eddig a szükségesnél többet fizetett az üzleti kommunikációért – külső és belső szolgáltatóinak.
Amennyiben az előrejelzések teljesülnek, a 2002-ben 1,5 milliárd forintot hozó Mol hat év múlva már kevesebb mint 1 milliárd forintos árbevétellel járul majd hozzá a távközlési szolgáltató eredményeihez. Ezzel együtt az elemzők is elismerik, hogy a PanTel számára a kockázatmentesen és könnyen megszerezhető Mol-megrendelések presztízsszempontból fontosak, és hozzájárulnak a társaság gazdálkodásának stabilabbá tételéhez is.
MÁSIK OLDAL. Egyértelműen kockázatos vállalás viszont az, hogy a PanTel tovább foglalkoztatja a Mol Telekom mintegy 250-300 munkatársát. Holott az internet protokollon (IP) alapuló, illetve bérelt vonali szolgáltatásokkal foglalkozó alternatív szolgáltató elvárásainak jelentős hányaduk valószínűleg nem felel majd meg. Az ebből adódó problémák előreláthatólag már fél év múlva a felszínre kerülnek. Kérdéses azonban, hogy az esetleges elbocsátások miatt tiltakozó olajbányász szakszervezet képes lesz-e hathatós fellépésre a PanTellel szemben.
A felsorolt negatívumok ellenére a PanTel terjeszkedése láttán aligha lehetnek nyugodtak a társaság versenytársai. Az, hogy a Mol távközlési hálózata az egyik alternatív szolgáltatóhoz került, a legérzékenyebben a Matáv Rt.-t érinti. A legnagyobb hazai távközlési szolgáltató ugyanis a bérelt vonali szolgáltatások területén januártól kénytelen lesz lemondani a Mol megrendeléséiről. A 2000-es üzleti évet 445,9 milliárd forintos bevétellel záró távközlési céget természetesen nem rázza meg egyetlen, 1,5-2,0 milliárd forintos bevételt hozó ügyfelének elvesztése. Ezzel együtt a Molhoz hasonló nagy ügyfelek leszakadása még a Matáv számára is kínos lehet.
A Matáv érintettségét jelzi, hogy maga is pályázott a Mol hálózatára. A PanTel győzelmét a társaságnál utólag így kommentálják: a hálózatvásárlási tender néhány – pontosan meg nem határozott – pontja alapján a szakértők számára úgy tűnt, a Mol a feltételek meghatározásánál inkább a kis szolgáltatókra gondolt. Ugyanakkor a Matáv magasnak találta az olajtársaság hálózatáért kért árat is. Ezen infrastruktúra használati értéke ugyanis sokkal kisebb, mint 1998-ban volt. Érdemi fejlesztésével tulajdonosa az elmúlt években nem foglalkozott. Műszaki szempontból értékesnek legfeljebb a hálózathoz tartozó néhány kilométernyi optikai kábel tekinthető. Ezért ahhoz, hogy új gazdája valóban használni tudja, tekintélyes beruházásokra kényszerül majd.