Mintegy 7 ezerre teszi az Ecostat azoknak a hazai kis- és középvállalkozásoknak (kkv) a számát, amelyeket igazán hátrányosan érinthet a forint erősödése.#
Az élelmiszeriparban a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó vállalkozások mellett mindenekelőtt a húsipari cégek kerülhetnek a tönk szélére. Árbevétel-arányos profitjuk eleve észrevehetetlen, mindössze 0,7 százalékos, ami azzal jár, hogy a forint esetleges 15 százalékos felértékelődése mellett nettó árbevételük 3,6 százalékára rúg majd veszteségük. A bor-, sör- és szesziparnak a jobb eredményátlagok miatt várhatóan nem okoz majd komoly gondot a forint szárnyalása.
A nagykereskedők viszonylag szerencsésnek mondhatják magukat, mind a mezőgazdaságban, mind pedig az élelmiszeriparban: magas import hányaduk megmenti őket a bukásoktól. A forint kurzus emelkedésének fő haszonélvezői a könnyűipari, kőolaj-feldolgozással foglalkozó cégek, s egyes gépipari szakágazatban dolgozó kis- és nagykereskedők. Ők annak köszönhetik mostani stabil helyzetüket, hogy importjuk meghaladja az exportjukat. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a helyzet rövid idő alatt akár visszájára is fordulhat, s akkor a vállalkozói pozíciók is ennek megfelelően cserélődnek fel. A cégek teendői mindkét irányzat esetén azonosak: felkészülni az árfolyamkockázatok kivédésére.