Mennyi bajos gondolat, amíg az ember leér a Balatonhoz, annak is első állomásához, Aligára.#
Az ernyőkkel árnyalt kerthelyiségben ettünk. Extra bőséges italkínálat. (Az 52 féle koktélt leíró és ábrázoló színes italperiodikát el is loptam. Az “Orgazmus” nevezetűt majd egy nyugodt nyári éjszakán kipróbálom itthon.) Fantáziánk az ételválasztásban nem volt túl élénk, de a jérceleves háziasan finom. Utána, a kánikulára való tekintettel, “nagymama töltött káposztáját” rendeltem (ne tessék felkacagni, a legkönnyebben emészthető ételek egyike), párom pedig töltött paprikát (töltött napunk volt). Ezek az ómódian ősi háziételek egyáltalán nem olyan egyszerű alapműveletek, és aki az alapműveleteket tudja, az ért a rafinált szakácsművészethez is. E két pompás alapművelet után elhisszük – majd ki is próbáljuk még -, hogy a gazdag étlap kínálata nem üres blöff. A befejező gesztenyés palacsintában nagyon tetszett, hogy gesztenye volt benne.