Változnak az idők, megkezdődtek a puhatolózó tárgyalások a potenciális partnerekkel egy esetleges csatlakozásról – erősítette meg Horváth Zsolt, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) megbízott ügyvezető igazgatója a Figyelő értesüléseit, hogy a tőzsdetitkárság máris vizsgálja a fúziós lehetőségek előnyeit és hátrányait. A szakember nem árult el részleteket a tárgyalások irányáról, illetve azok előrehaladottsági fokáról. Azt viszont hangsúlyozta, hogy egyrészt az Európai Unióban meghatározó piacok, másrészt pedig a közép- és kelet-európai régió országainak tőzsdéi jöhetnek szóba (lásd külön írásunkat).
Ha nem is hátraarcot, de finom kormánymozdulatot mindenképpen jeleznek az ügyvezető szavai, főleg, hogy ez év áprilisában még egy kissé “izolacionalista” stratégiát fogadtak el a közgyűlésen. Pedig már akkor is nyilvánvaló lehetett, hogy a piaci pangásból és a teljes érdektelenségből nem ártana kiutat keresni. Akkor a stratégiában még az szerepelt, hogy a BÉT nem készül azonnali fúzióra más börzékkel, csak figyelemmel kíséri az európai egyesülési folyamatot.
VÉSZJÓSLÓ TÁVLATOK. “Ha a pesti tőzsde nem talál kapcsolatot valamelyik nemzetközi börzével, akkor nincs jövője” – kongatja meg a vészharangot Érsek Ákos, a tőzsdén jegyzett NABI autóbuszgyár társasági igazgatója. Szerinte ráadásul már nem maradt sok idő az “okoskodásra”, a BÉT piaci értéke az egyre apadó forgalom mellett napról napra olvad, könnyen előfordulhat, hogy egy idő után már senkinek sem kell. Nagy a veszélye annak, hogy a nemzetközi tőzsdei hangulat esetleges jobbrafordulásakor a tőkepiacról forrást bevonni készülő hazai cégek kihagyják a számításból a BÉT-et, s inkább külföldi kibocsátással próbálkoznak.
A jelöltekMiután a nagy dérrel-dúrral beharangozott egyesülés, az iX névre keresztelt London-Frankfurt fúzió dugába dőlt, jelenleg az amszterdami, a brüsszeli és a párizsi börze összekovácsolásával létrejött Euronext számíthat a BÉT egyik lehetséges partnerének. Szóba jöhet még a frankfurti piac – annál is inkább, mert Magyarországon mindig is erős volt a német orientáció, a hazai bankok és brókercégek egy jelentős része ilyen háttérrel rendelkezik -, de nem zárható ki az angolszász vonulat sem. Részben a londoni tőzsde merülhet fel, de az amerikaiak sem akarják kihagyni az egységes európai piac kínálta lehetőségeket: a New York-i technológiai börze, a Nasdaq éppen a közelmúltban, június elején kezdte meg működését a kontinensen is. Az európai befektetők így a New York-i nyitás előtt vásárolhatnak az amerikai technológiai részvényekből. Egyelőre azonban a borúlátó nemzetközi hangulat miatt ez a kezdeményezés sem túlzottan sikeres. Szakértők nem zárják ki, hogy a BÉT valamiféle regionális együttműködésben, egyfajta “uniós-előszoba” börzében gondolkozik, közösen a varsói és prágai börzével.
Hasonlóképpen vélekedik Benke Ákos, a CA IB Értékpapír Rt. vezérigazgató-helyettese, aki szerint a befektetőknek, a brókercégeknek és magának a tőzsdének is a nagyobb forgalom, a szélesebb kínálat az érdeke. Ha ezt nem sikerül rövid idő alatt Budapesten biztosítani, akkor az ügyfelek vagy alternatív befektetési formákat keresnek – a biztosítástól a banki megtakarításokig -, vagy pedig egyszerűen nem Magyarországon fialtatják a pénzüket.
A BÉT vezetői azonban úgy látják, az idő nem sürget, sokkal fontosabb az, hogy megfontolt döntést hozzanak. Horváth Zsolt szerint a puhatolózó tárgyalásokon egyszerre több tényezőt kell figyelembe venni, köztük azt, melyik az a lehetőség, amely forgalombővülést hoz, új szolgáltatások bevezetéséhez vezethet, ráadásul még a megvalósítása is gazdaságos.
A részletekben aligha lesz könnyű megegyezni. Kérdéses lehet például a szövetség “iránya”, hiszen az a börze vezetőinek szavaiból is kiderült: nem tartják még “lefutott” játszmának a cseh, lengyel, szlovén és a magyar tőzsde összekapcsolását. Érsek Ákos szerint azonban a regionális börzéknek lejárt az idejük, a globális piacon a befektetők nem magyar vagy kelet-európai lehetőségeket keresnek, hanem szektorokat, befektetési típusokat. “Olajrészvényt vásárolnak, távközlési papírt és államkötvényt, az összehasonlítás pedig független attól, hogy azokat hol bocsátották ki” – mondja Érsek. Úgy véli, ezt a folyamatot erősíti a devizaliberalizáció felgyorsulása, valamint az is, hogy a közép- és kelet-európai térség – a NATO-csatlakozás után, az uniós belépéshez egyre inkább közelítve – elveszíti “feltörekvő” jellegét.
A pénz beszél…A pesti tőzsde forgalmának drasztikus visszaesése miatt jelentős költségcsökkentést határozott el a BÉT. A 2001. évre vonatkozó tervekben még napi 13 milliárd forintos forgalom szerepelt, a kijózanító realitás azonban alig haladja meg az 5 milliárdot. Ennek következtében a tervezett 1 milliárd forintos forgalmidíj-bevétel sem teljesül. A kiadáscsökkentések érintik a béreket, de újratárgyalnak bizonyos hosszú távú szolgáltatói szerződéseket is. A tőzsdetanács és a felügyelőbizottság tagjai nem veszik fel fizetésüket, amennyiben az év egészében veszteség keletkezik. A múlt évet egyébként 2 milliárd 80 millió forint bevétellel, 1 milliárd 777 milliós kiadással, azaz 303 milliós bevételi többlettel zárta a társaság.
HELYI ELŐNY. A tőzsde vezetője vitatkozik ezzel az állásponttal. Horváth Zsolt szerint ezeken a hasonló fejlettségi szintű piacokon még mindenképpen várható egy egyszeri fellendülés, ráadásul hosszabb távon is megmarad a létjogosultságuk. A nagyobb forgalmú blue-chip részvényeket ugyan egyszerre lehet majd elérni a “főbb csomópontokban”, de kis- és középvállalkozások számára továbbra is a helyi börze marad a tőkebevonás elsőrendű terepe.
Egyesek azt is felvetik, hogy az integrációt nehezítheti a nálunk is érdekelt nemzetközi brókercégek, illetve a kizárólag hazai tulajdonban lévő társaságok közötti érdekellentét. Benke Ákos szerint azonban nem tűnnek megalapozottnak azok a félelmek, amelyek szerint a nagy intézményi ügyfelek “kihagynák” a játszmából a Budapesten érdekelt brókert és közvetlenül vásárolnának részvényt vagy állampapírt akkor, ha a BÉT csak a frankfurti vagy a londoni börze lerakata lenne. “A hazai cégeket továbbra is specialistának tekintik majd a nemzetközi befektetők” – állítja a szakember.
Lehet persze, hogy ezeknél a stratégiai megfontolásoknál sokkal “prózaibb” szempontok döntenek majd. Fontos például, hogy milyen áron kell majd (ha egyáltalán) a BÉT a nagyoknak, márpedig – figyelmeztet Benke – a tőzsde végül is cég, s a tulajdonosainak nem mindegy, milyen feltételekkel szállhatnak ki. Nem elhanyagolandó megfontolás az sem, hogy a nemrégiben bevezetett, a távkereskedést lehetővé tevő számítógépes rendszer helyett – integráció esetén, egy esetleges rövid átmeneti időszak után – valószínűleg új beruházással egy másik szisztémát kell majd meghonosítani, a mostanira költött több százmillió forint egy részét tehát nem tudja majd amortizálni a BÉT.