Pont erre a hírre nagyon nem volt szüksége az amúgy is megroggyant Neuer Marktnak. Július elején az e-üzletes tanácsadással foglalkozó Kabel New Media szűkszavú közleményt juttatott el a frankfurti részvénytőzsde hírközpontjába, tudatva, hogy “a társaságnak nincs likviditása jövőbeli kötelezettségeinek teljesítéséhez”. A hamburgi Kabel hozzátette még, hogy csődvédelemért folyamodott a hitelezők elől. A vagyonvesztési történet szereposztása megszokott mintát követett: volt egy “látomásos” alapító, Peter Kabel, aki az Új Gazdaság hívévé esküdött föl; voltak elemzők, akik a részvényt az indexet túlteljesítő kategóriába sorolták, mígnem egy napon bekövetkezett az összeomlás; és voltak részvényesek, akiknek papírjai 2000 elején még 77 eurós rekordárfolyamon álltak, most viszont néhány (euró)centet érnek.
VÉGVESZÉLYBEN. Persze hasonló esetek lejátszódtak más tőzsdéken is, Hongkongtól New Yorkig. De a Kabel Media-típusú bukások oly mértékben megrendítették a Neuer Marktot, hogy a német sajtóban már a megszűnéséről láttak napvilágot találgatások. Ez kétségkívül túlzás, ugyanakkor jól mutatja, milyen mély válságba került az úgynevezett növekedési részvényeknek otthont adó piac. Az e kategóriában Európa legnagyobb tőzsdéjének számító, négy éve alapított Neuer Markt 1999 vége óta 73 százalékot veszített értékéből, szemben a New York-i Nasdaq 50 százalékával. Botrányok sorozata robbant ki – több társaságnál, például az EM.TV & Merchandisingnál felmerült a bennfentes kereskedelem gyanúja -, s ez aláásta a befektetők bizalmát a tőzsde működőképessége iránt. “Az egész piac bemocskolódott” – fogalmaz Cyril P. McGuire, az elektronikus fizetési rendszerekhez szoftvereket készítő, a Neuer Markton és a Nasdaqon jegyzett dublini Trintech Group elnöke.
Az ilyen károk még nehezebbé teszik a tőzsde talpra állításának feladatát. Egyes társaságok, köztük a CD-ROM-ok és DVD-lemezek előállításához szükséges berendezéseket gyártó – nyereségesen működő – Singulus Technologies, azzal fenyegetőznek, hogy átvonulnak valamely másik tőzsdére. A Neuer Markt cégeit már csábítgatják a riválisok, elsősorban a brüsszeli Nasdaq Europe. Az előbbin 342 társaságot jegyeznek, az utóbbin csak ötödennyit, ám az arány módosulhat, ha a frankfurti piac nem nyeri vissza hitelét. A Nasdaq Europe megkereste egyebek között a Trintechet is. McGuire azt állítja, hogy egyelőre nem akarnak költözni, de hozzáteszi: “Ha a helyzet változatlan marad, mérlegelni fogjuk a lehetőségeinket.”
Az elpártolások veszélye miatt nagy nyomás nehezedik a Deutsche Börsére, a Neuer Markt és a hagyományos frankfurti tőzsde közös üzemeltetőjére. A hitelesség helyreállítását célzó program részeként a Börse azt tervezi, hogy szigorúbb jelentési szabályokat ír elő az összes jegyzett társaság számára, ideértve a DAX-index blue chipjeit is. Így például a vállalatoknak kötelező lesz részletes tájékoztatást adniuk részvényopcióikról, kutatási és fejlesztési kiadásaikról, valamint befektetéseikről. Ezenkívül július 20-án a Börse végre ismertette a reménytelen helyzetű társaságok kivezetésére vonatkozó, régóta esedékes új rendelkezést. Eszerint a 20 millió eurónál kisebb piaci értékű társaságokat, amennyiben részvényeik árfolyama 30 napon át nem emelkedik 1 euró fölé, “figyelőlistára” helyezik. Ha a rákövetkező 90 nap során a kapitalizáció és az árfolyam nem haladja meg legalább 15 egymást követő napon át a 20 millió, illetve az 1 eurót, az adott céget kivezetésre ítélik, s ezt egy hónappal később végre is hajtják. A szabály október 1-jétől hatályos. Ha most lépne életbe, a 342-ből 31 társaság kerülne a figyelőlistára.
KIÉ A FELELŐSSÉG? A Börse új, Frankfurt melletti székházában a vezetők úgy érzik, igazságtalanul hibáztatják főként őket az árfolyamok zuhanásáért. A bajokért valójában mások is jócskán felelősek. A bankok túlságosan siettették a tőzsdére vitelt, felkészületlen társaságokat vezettek be, a cégek vezetői felfokozták a befektetők várakozásait, utóbbiak pedig vakon vásároltak. Mindazonáltal – akár jogosan, akár nem – a befektetők dühének mégis a Börse a fő célpontja. Vezérigazgatója, Werner Seifert vagy megfelel valahogyan a bírálatokra, vagy pedig az európai tőzsdék elkerülhetetlen konszolidációja során gyengébb tárgyalási pozícióban találja magát.
Seifert nem az egyetlen tőzsdefőnök, akinek cselekednie kell. A technológiai részvények mélyrepülése nyomán Európa más országaiban is megmutatkozott, mennyire elégtelen a szabályozás és a befektetők védelme. Az olasz Nuovo Mercato az elmúlt 12 hónap alatt 59 százalékot zuhant, a dotcom társaságok egymás után kapituláltak, s több cég, köztük a Freedomland-ITN menedzsereivel szemben felmerült a befektetők félrevezetésének vádja. Az intézményi befektetők ma már csak néhány kimagaslóan teljesítő társaságot fogadnak kegyeikbe, köztük például a Tiscali internetszolgáltatót.
A kockázatkerülés érthető. Az viszont probléma, hogy évekbe telhet, mire a befektetők visszatérnek, s addig az új társaságok hiába vágynak a növekedésükhöz szükséges tőkére. Korlátozott intézkedési jogosítványaik folytán maguk a tőzsdék nemigen változtathatnak ezen. A hatóságoknál pedig, így a német szövetségi értékpapír-piaci hivatalnál, hiányzik a pénz, a jogi eszköztár és – egyesek szerint – az akarat ahhoz, hogy lecsapjanak a bennfentes kereskedelemre és egyéb bűnökre. “Fogatlan oroszlán” – jellemzi a német felügyeletet egy frankfurti alapkezelő.
Németországban már világosan látszanak a befektetői kiábrándulás jelei. A részvényt birtokló állampolgárok addig felfelé tartó aránya 2000 második felében csökkenésnek indult. Az idén eddig a német befektetési alapok szövetségének nyilvántartása alapján 80 százalékkal, 6,4 milliárd euróra esett vissza a részvényalapokba áramló pénz összege.
Mit lehet hát tenni? A jobb ellenőrzés biztosan használna. A hetvenes évek elején az amerikai értékpapír-piaci felügyelet által bevezetett szigorúbb szabályozás sokat segített abban, hogy a Nasdaq kijusson a maga akkori hasonló válságából. Gerhard Schröder német kancellár szeretné megkönnyíteni a részvényesek számára a félrevezető kijelentéseket tevő menedzserek beperlését, s úgy hírlik, hogy a kormány több jogkört kíván adni a hatóságoknak a részvényekkel kapcsolatos visszaélések kivizsgálásában. A Deutsche Börse március óta arra kötelezi a vállalatvezetőket, hogy hozzák nyilvánosságra a társaság részvényeivel lebonyolított saját ügyleteiket.
A tőzsde azonban nem akarja egyedül elvinni a balhét. Arra presszionálja a befektetési bankokat, hogy válogassák meg jobban ügyfeleiket. Pár bank már tanult a leckéből. Tavaly a frankfurti DG Bank vezette a Neuer Markton lebonyolított első nyilvános kibocsátások rohamát: nem kevesebb mint 19 céget vitt piacra. Az idén ezzel szemben egyetlen egyet. A bank alaposabban vizsgálódik a társaságoknál, hogy meggyőződjön róla, igazi ügyfeleik is vannak, nemcsak csodás üzleti terveik. Emellett azt is közelebbről megnézi, hogy a pénzügyi igazgató érti-e a dolgát. “Nem árt, ha az illető elmúlt harmincéves” – mondja Rolf M. Betz, a DG befektetési banki divíziójának vezetője.
fúzió a láthatáron. Megtörténhet-e, hogy a Neuer Markt kimúlik? Nehéz elképzelni, legalábbis pillanatnyilag. Németország Európa legnagyobb gazdasága, s égető szüksége van egy helyre, ahol a vállalatok kockázati tőkéhez juthatnak. “A Neuer Markt nagyon fontos a német gazdaság számára” – szögezi le Volker Potthof, a Deutsche Börse igazgatóságának tagja. S a maga 55 milliárd eurós kapitalizációjával a Neuer Markt messze megelőzi fő európai riválisát, a 13 milliárd eurós Nasdaq Europe-ot.
Ám egy év múlva a piacok nagyon másképp nézhetnek ki, különösen azután, hogy a Deutsche Börse, az Euronext és a London Stock Exchange maguk is jegyzett társaságok lettek. E változás egyszerűbbé teszi a fúziós ügyleteket, növeli a tőzsdék konszolidálódásának valószínűségét. A Neuer Markt csábító partner lehet, feltéve, hogy hírnevét rendbe, a befektetőket pedig újra lázba hozza. Ellenkező esetben az egykor szárnyaló tőzsde ugyanúgy végezheti, mint valamelyik tavalyi dotcom cég.