Bécs szívében megnyílt a Múzeumi Negyed, a világ egyik legnagyobb kulturális központja.#
A Múzeumi Negyed képét meghatározó bejárati épület eredetileg udvari istállónak épült Johann Bernhard Fischer von Erlach, a bécsi városképet máig meghatározó építész tervei alapján. Az 1925-ben elkészült komplexum jó részét 1921-től vásárvárosnak használták. A Múzeumi Negyed építéséről szóló vita az 1980-as évek elejétől tíz éven át tartott, s eredetileg csak a szemben elhelyezkedő két intézmény, a szépművészeti és a természettudományi múzeum kiállítási területét akarták bővíteni.
A terveket a nyilvános viták nyomán sokszor megváltoztatták. Az építkezés 1998 tavaszán kezdődött meg, és a közelmúltbeli hivatalos megnyitás ellenére még nem ért véget: a Fischer von Erlach tervezte főépület renoválása és az ugyancsak régi épületben helyet kapó Gyermekszínház kialakítása csak jövőre fejeződik be.
A Múzeumi Negyed hasznos területe 610 ezer négyzetméter, ebből 53 ezer közvetlenül a kultúráé. Évi 1,1 millió látogatót várnak ide, a szakértők szerint ezek közül legalább 300 ezer a Leopold Múzeumot keresi majd fel. Az építési költség összesen 2 milliárd schillinget tett ki, az osztrák állam 1,6 milliárdot, Bécs városa 400 milliót adott a célra.
A Múzeumi Negyed a legjobban a bécsi földalattival közelíthető meg. Aki mégis az autó mellett dönt, annak a komplexum garázsa kora reggeltől éjfélig tart nyitva. Önmagában a negyed ingyenesen látogatható, egységes közös belépő az intézményekbe nincs; a legdrágább a Leopold Múzeumba szóló jegy, amely 125 schillingbe kerül.