A hazai tőzsdei mélyrepülés okai KEDVEZŐTLEN GLOBÁLIS TŐKEPIACI HELYZET.
A korábbi években dinamikusan növekvő amerikai gazdaságban a lassulás jelei mutatkoznak. Számos cég figyelmeztette befektetőit, hogy a korábban jelzettnél alacsonyabb lesz a profitja a következő időszakban. A hangulatot jellemzi, hogy a részvénypiacok visszaesését a Fed normál esetben radikálisnak számító többszöri 50 százalékpontos kamatcsökkentése sem tudta megállítani.
KIPUKK ADT AZ ÚJ G AZD ASÁG LÉGGÖMBJE. A Nasdaq egy évvel ezelőtt elért csúcsa óta – kisebb-nagyobb felívelésekkel – folyamatosan esik. Egy év alatt értékének közel a felét elveszítette. A tartósan veszteséges internetes cégektől történő elfordulás Európában átterjedt a korábban nagy népszerűségnek örvendő és szinte bármilyen áron olcsónak tartott telekom-részvényekre is.
A TÖRÖK VÁLSÁG. Törökországban decemberben és januárban az 1997-es ázsiaihoz, illetve Az 1999-es brazíliaihoz hasonló jellegű pénzügyi válság zajlott. A nyugati befektetési alapok az ilyenkor szokásos módon igyekeztek csökkenteni fejlődő piaci (emerging market) befektetéseiket. A magyar tőzsde a megelőző pénzügyi válságokhoz képest kisebb mértékben esett. Ez szakértők szerint a mostanra jócskán megcsappant likviditással és a hosszú ideje csökkenő árakkal magyarázható (egy gyenge piacon likvidálni sem érdemes).
NINCSENEK ÚJ BEVEZETÉSEK. Az 1999 végétől 2000 elejéig tartó – viszonylag alacsony forgalom melletti – felívelést leszámítva a magyar tőzsdén 1998 óta nem volt árfolyam-emelkedés. A jelenlegi 6800 pontos szintet a BUX először 1997 nyarának elején érte el. Reálértékben a tavalyi 10 ezer 471 pontos csúcs is csak stagnálás volt. Dollárban számolva a BUX egy évvel ezelőtti rekordértékének 47 százalékát veszítette el. A 2000/2001-ben jellemző forgalom egynegyede az 1997/1998-asnak. Nem csoda, hogy ilyen árfolyamok és forgalom mellett nincsenek új tőzsdei bevezetések.
A KORMÁNYZ AT SZEREPE. Az orosz válságot követően 1999-ben a világ tőkepiacain hossz volt, Magyarországot azonban a romló fizetési mérleg és a növekvő államháztartási hiány miatt elkerülték a befektetők. A makrogazdasági problémákat sikerült kezelni, de erősítette a bizalmatlanságot a kormányzat szerencsétlen kommunikációja a befektetők felé. Ezt tetézték tavaly a kormánynak az energia- és gyógyszerárak emelkedését korlátozó, piackonformnak nem mondható intézkedései. Magyarország már rég nem számít kedvencnek a fejlődő piacok között.
A BORCODCHEM-ÜGY. Komolyan rontotta a magyar tőzsde megítélését, hogy az orosz Gazprom oly módon szerzett meghatározó befolyást a BorsodChem irányításában, hogy a nyugati világban megszokottól eltérően – s a magyar törvényi előírásokat is megkerülve – nem tett vételi ajánlatot a többi részvényes felé.
B ANKRENDSZERI PROBLÉMÁK. Egyes piaci szereplők szerint nem volt szerencsés az úgynevezett univerzális bankrendszer megteremtése. Magyarországon 1997-ig a kereskedelmi és befektetési banki területeket élesen szétválasztó angolszász modell működött. Az univerzális bankokban a részvény-és kötvénykereskedelem gyakran a banki treasury alá tartozik, noha az előbbi a banküzemtől teljesen különböző üzletpolitikát és megközelítést kíván. A bankok nem érdekeltek abban, hogy a megtakarításokat közvetlenül a részvény- és állampapírpiacra tereljék.
TŐZSDEIRÁNYÍTÁSI HIBÁK. Számos szakértő vélekedik úgy, hogy az elmúlt három évben a BÉT vezetése nem csak a megfelelő stratégia kialakítását mulasztotta el, de kellő marketingmunkát sem folytatott azért, hogy vonzóbbá váljon a befektetők és kibocsátók számára.
Föltámadhat-e még valaha a magyar értékpapírpiac? – teszik föl egyre többen a kérdést azok közül is, akik néhány hónappal ezelőtt csak átmenetinek vélték a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) gyengélkedését. Azon természetesen senki nem csodálkozik, hogy az amerikai tőzsdék visszaesésével párhuzamosan a BUX is gyengül. Aggodalomra inkább az ad okot, hogy a magyar index reálértékben három éve nem tudta túlszárnyalni 1998 eleji 9 ezer pont feletti értékét, illetve, hogy a BÉT forgalma több mint egy éve folyamatosan csökken, mára jócskán alulmúlva az összehasonlítási alapnak tekintett varsói tőzsdét. Igaz, az utóbbi hónapokban minden börzén gyengült a forgalom. Erre hívja fel a figyelmet Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő elemzője is, aki szerint a trend megfordulásának két feltétele van: az egyik az amerikai tőzsdék újbóli emelkedése, a másik pedig az, hogy ezzel egyidejűleg a magyar makrogazdasági adatok is kedvezőek legyenek.
Elemzői vélemények alapján az utóbbi hetek bessz hangulata nem hozható összefüggésbe a tőzsdei cégek idei várható eredményének alakulásával. A BUX-ot meghatározó társaságok kilátásai nem romlottak a gyorsjelentések február közepi közzététele óta. “Az idén várható profitbővülés mértéke nem túl ambiciózus, de nemzetközi összehasonlításban nem rossz” – mutat rá Karsai Tamás, a ConCorde szakértője.
Kérdés, meddig tarthat az amerikai stagnálás, illetve a gázár-vita és a BC-ügy után visszatérhet-e még a bizalom.