Székesfehérváron a minap gyorsított eljárás keretében ítélet született annak a két adóvégrehajtónak az ügyében, akiket vesztegetéssel vádoltak. Ezúttal az adózó bejelentése valósnak bizonyult: a két végrehajtó 500 ezer forintot kért saját zsebbe, cserébe viszont behajthatatlannak minősítették volna a vállalkozó közel egymillió forintos adótartozását.
Hasonlóan egyértelmű korrupciós ügyek egyébként ritkán fordulnak elő az állami adóhatóság köztisztviselői körében: évente mindössze néhányszor bizonyosodik be, hogy “baj van a feddhetetlenséggel”. Pedig a be-jelentések száma – akár a szakmai tevékenység, akár tisztakezűség meg-kérdő-jelezéséről legyen is szó – évről évre növekszik. Ez abból a szempontból érthető, hogy az elmúlt három évben az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal létszáma is duplájára nőtt, immár meghaladja a 13 ezer főt. Többek között ennek tudható be, hogy a különleges ügyek főosztályának a teendői is gyarapodtak. E főosztályt éppen az ilyen jellegű ügyek kivizsgálására hozták létre, s tavaly óta már orszá-gos hatáskörrel is rendelkezik. “Főleg ez utóbbival magyarázható, hogy 2 évvel ezelőtt még alig több mint 50, tavaly viszont már száz ügyben vizsgálódtunk” – mondja Horváthné Pados Zsuzsa főosztályvezető. Az esetek egy részében bizo-nyos adóigazgatási eljárások, ellenőrzések szakszerűségét, törvényességét vették nagyító alá, míg a másik részében konkrétan a köztisztviselők feddhe-tet-len-ségét érintően, többnyire közérdekű bejelentések alapján próbálták kideríteni a valóságot. Ez utóbbi során azt vizsgálták, hogy az adott ügyben az adóigaz-gatási eljárást, ellenőrzést a jogszabályoknak és a belső utasításoknak meg-felelően folytatták-e le, illetve, hogy nem történt-e bűncselekmény.
Tavaly köztisztviselő ellen 38 közérdekű bejelentés érkezett. “Ezek általában rendkívül szubjektívek, kevés konkrétumot, annál több véleményt tartalmaznak, s gyakran a jogszabályok nem ismeretéből vagy egyszerűen csak féltékenységből, irigységből erednek” – fejtette ki a főosztályvezető. Volt például olyan bejelentés, amely arról tartalmazott “tuti” biztos információkat, hogy lefizették a revizort, aki ennek fejében elintézte, hogy bizonyos adózó ellen ne induljon végrehajtási eljárás. Miután kivizsgálták az ügyet, kiderült: a végrehajtó többször is végre-hajtási eljárást kezdeményezett az adózó ellen, ám az mindig sikertelen volt.
A főosztályon naponta érzékelik, hogy – mint a vezető fogalmazott -“feljelentős ország vagyunk”: a bejelentések többnyire az elvált férjtől vagy feleségtől, közeli “jó baráttól”, ismerőstől származnak, zömében persze név nélkül. Az adóható-sági alkalmazottak közül egyébként az ellenőrök, valamint a végrehajtók ellen érkezik a legtöbb bejelentés, panasz. Az előbbiek esetén például azzal kap-csolatban, hogy az illető X, vagy Y adózó könyvelését végzi. Tipikus az is, hogy az éppen nemrég ellenőrzött adózó jelenti fel a revizort, persze abban a reményben, hogy ily módon mentesül a feltárt tetemes adóhiány megfizetése alól. Szintén gyakori, hogy folyamatban lévő ügyekben teszik a bejelentést abban bízva, hogy a különleges ügyek főosztályának hatáskörébe kerül a már megkez-dett első vagy másodfokú eljárás, ami egyébiránt nem igaz.
A bejelentéseket a főosztály minden esetben kivizsgálja, természetesen úgy, hogy a feljelentett csak utólag értesül a vizsgálatról. Minden esetben jelentést készít vizsgálatairól, s ha megalapozott volt a bejelentés vagy a panasz, akkor javaslatokat tesz. A leggyakrabban az adott szervezeti egységnél kezdeményezi a törvényes állapot helyreállítását, a helytelen gyakorlat megszüntetését, vagy – amennyiben ennek törvényi feltételei adottak voltak – felülellenőrzést is többször indít-ványoztak már az elmúlt két évben. Súlyosabb esetekben fegyelmi felelős-ség-re vonást és büntető eljárás megindítását is javasolták már.
SZAKMAI HIBÁK.A vizsgálatok azonban többnyire nem úgy végződnek, hogy igazolnák a bejelentő által valósnak vélt információkat: 1999-ben a bejelentések 37 százalékát találta részben vagy teljesen meg-ala-po-zott-nak a főosztály, tavaly már csak 13 százalékát. S ebben a 13 esetben is szakmai tévedésekről volt szó, nem pedig személyes jellegű visszaélésekről, netalán korrupciós esetről. A megalapozott bejelentések között olyan ügyek voltak például, hogy az adóhivatali alkalmazott valamilyen eljárási hibát vétett (a határidőket rosszul vette figyelembe), vagy rosszul alkalmazott bizonyos anyagi adószabályokat.