Korszakváltás a kábeltelevíziózásban – Drótosok piacnyitás előtt

Már nincs messze a pillanat, amikor a ma még jobbára csupán televízióműsorok továbbítására, egyes területeken internetszolgáltatásokhoz használt kábeltelevíziós rendszerek piaci szerepe gyökeresen megváltozik – vélekedik Feuer András, a fővárosban kábeles internetkapcsolatot is biztosító FiberNet Kommunikációs Rt. vezérigazgatója. Annak már ma is adott a lehetősége, hogy a kábeltévé-előfizetők virtuális videoshopok ajánlataiból válasszanak ki filmet az esti kikapcsolódáshoz. De elvileg már annak sincs akadálya, hogy a háziasszonyok a televízió távirányítójával internetes áruházakban vásárolgassanak. A rózsaszínű lehetőségek csak a távközlési piac 2002. januári megnyitása után válhatnak valósággá.

A FiberNet egymástól földrajzilag többnyire távol eső hálózatai ma már 130 ezer előfizetőt látnak el. A saját logója alatt működő hálózatok mellett a társaságnak több helyi kábelrendszerben van érdekeltsége. Arról, hogy ezeknek összességében mekkora az előfizetői tábora, Feuer András nem szívesen beszél. Részben azért, mert szerinte ez üzleti szempontból nem lenne szerencsés, másrészt mert a pontos számok meghatározását nem is tartja lehetségesnek. (A nagyobb társaságokról lásd külön anyagunkat.)

ILLEGALITÁS.Az ügyfelek számával kapcsolatos bizonytalanság több forrásból táplálkozik. Így például abból, hogy a többi magyarországi szolgáltatóhoz hasonlóan a FiberNetnél és cégeinél sokan néznek illegálisan műsorokat. Hogy hányan, azt csak találgatni lehet. Az ügyfélkör felmérését emellett nehezíti az is, hogy nem lehet biztosan tudni, a kábeles műsorok vételére berendezkedett ügyfelek közül ki tekinthető valóban előfizetőnek. Ehhez a többi között el kellene dönteni, hogy a nem fizető ügyfeleket, a szezonális használókat, vagy a szolgáltatások igénybevételét időszakosan szüneteltetőket előfizetőnek tekintsék-e. Persze attól függetlenül, hogy a kábeleseknek milyen a viszonyuk a matematikával, aligha az előfizetők számának megállapítása a legnagyobb problémájuk. Hiszen piaci szereplésük csak látszólag szól a kábeltelevíziózásról. A kulisszák mögött a kezdetektől a távközlési piacon való mind eredményesebb szereplés érdekében folytak az ütésváltások.

ÉRTÉKES ELŐFIZETŐK.A FiberNet első embere nem csinál titkot belőle: cége számára nem a földben, vagy oszlopokon futó különféle drótok alkotta hálózat, hanem a piac és az előfizetői bázis az igazi érték. Nagy távolságokat áthidaló gerinchálózatokat szinte bárki építhet, vásárolhat. A lakásokba, irodákba is eljutó, a szórakoztató üzletágtól, azaz televíziótól az internetes (illetve adatátviteli) szolgáltatásokon át a telefonálásig mindenre lehetőséget teremtő helyi hálózatok – vagyis az “utolsó egy mérföld” – kiépítése viszont igen költséges mulatság. Az ilyen fejlesztések tőkeigényességét érzékelteti, hogy miközben egy egyszerű optikai hálózat 300 dollárba – telefonszolgáltatásokra való alkalmassá tétele további 400 dollárba, az internetezés feltételeinek megteremtése újabb 100 dollárba – kerül mérföldenként (1 mérföld = 1,6 kilométer), addig az előfizetőket elérő utolsó mérföldnyi hálózat a településnagyságtól és a szolgáltatásoktól függően 1-2 ezer dollárért építhető meg Magyarországon.

Az elemzők szerint a hazai kábeltévés piacon jelenleg 10 százalékos részesedéssel bíró, a dobogó harmadik helyét elfoglaló FiberNet viszonylag könnyen fizethette ki megvásárolt hálózatai árát – legutóbb a 23 ezer előfizetőt számláló kecskeméti Telemozi néven jegyzett szolgáltatóét. A piaci pletykák szerint ugyanis a szakmai befektetőket nélkülöző cég mögött egy rendkívül erős pénzügyi befektető, az amerikai Prudential biztosító angliai vállalkozása, az Argus Capital áll. A kockázati tőketársaságnak köszönhetően a FiberNet pénzügyileg aránylag jól van eleresztve, ami elemzők szerint akkor is így van, ha Feuer András az Argus és cége közötti kapcsolatot firtató kérdéseket értetlenkedve fogadja. Szerinte a FiberNet meghatározó tulajdonosa az amszterdami bejegyzésű Mural Holding. Azoknak, akik hivatalosan jegyzett tulajdonosuk után érdeklődnek, javasolja: próbáljanak szerencsét a holland cégbíróságon. Az elemzők azt tartják: a FiberNet a nála kisebb cégekhez hasonlóan nem pusztán a hosszú távú piaci jelenlét, sokkal inkább a nagy haszonnal kecsegtető üzleti befektetés reményében kezdte meg tevékenységét.

JÓLLAKOTT CÉGEK.Az optimista várakozásokat sokáig igazolták is a kisebb-nagyobb kábelhálózatokért fizetett összegek. A néhány százmillió forintos befektetéssel kiépített helyi kábeltévés rendszerekért egy-másfél évvel ezelőtt akár 1-3 milliárd forintot is lehetett kapni. A túlértékeltség azonban – ahogyan az egész távközlési szektorban – itt is a múlté. Egyelőre senki nem állítja, hogy a pénzügyi befektetők elszámították magukat, ám a telekom-elemzők szerint a kábeltelevíziós rendszerek iránt (párhuzamosan a hagyományos távközlési, internetes és technológiai cégekkel) érezhetően lelohadt az érdeklődés. Erre utalnak azok a hírek is, amelyek szerint a FiberNet kétszer is felkínálta magát a Matávnak, ám a legnagyobb hazai telefontársaság nem élt a vételi lehetőséggel. Holott a 10 ezernél több előfizetővel rendelkező helyi hálózatok mára lényegében elkeltek.

A nagy cégek is hálózatuk korszerűsítésére koncentrálnak, ezt teszi a magyar piac első számú menőjének számító United Pan-Europe Communications (UPC) is. A multinacionális szolgáltató jelenleg Európa 17 országában és Izraelben van jelen. Szolgáltatásai több mint 7 millió háztartást érnek el. Ebből 6,5 millió a kábeltévés, 358 ezer a telefonos, 343 ezer az internetes előfizető. Digitális műholdas televíziós csomagjára 474 ezren fizettek elő. Szalay Dorottya, a UPC Magyarország Kft. vezérigazgató-helyettese úgy fogalmaz, hogy cégük az elmúlt időszak terjeszkedése során “jóllakott”. Hálózatuknak a fővárosban és 36 vidéki településen összesen 570 ezer előfizetője van. Ezen belül a fővárosi ügyfelek száma eléri a 180 ezret. Fejlesztésekre és hálózatvásárlásokra mintegy 300 millió dollárt költöttek. Érthető hát, hogy most “emészteni” szeretnének. A legnagyobb kihívásnak jelenleg kábeltévés hálózatuk korszerűsítését tartják. Egyelőre az sem teljesen egyértelmű, hogy milyen fejlesztéseket kell végrehajtaniuk.

Arról még dönteni kell a UPC-nél, hogy hazánkban a hagyományos, vagy az IP-telefónia irányába induljanak-e el. A vezérigazgató-helyettes valószínűnek tartja, hogy az illetékesek a UPC európai hálózataiban alkalmazott megoldásokkal szemben az IP-telefonálásnak adnak majd szabad utat. Ha ez megtörténik, a UPC 2002-ben várhatóan budapesti előfizetőinek kínálja majd fel először telefonszolgáltatását. A UPC-nél elismerik: földrajzi terjeszkedésüknek egyelőre gátat szab a médiatörvény is, amely kimondja, hogy egyetlen szolgáltató sem szerezhet az ország lakosságának egy hatodánál nagyobb piaci részesedést.

MEGSZŰNŐ KORLÁTOK.A telekom-elemzők kérdésesnek tartják, hogyan fér majd meg egymással a jövő év elejétől a médiatörvény és az Egységes Hírközlési Törvény (EHT). Éppen a UPC lobbizásának eredményeként ugyanis az EHT-nak a kormány által tárgyalt változatába bekerült az egyhatodos korlátozás lebontása. Igaz, azt még csak találgatni lehet, hogy a parlamenti vitákat túlélő változatban is benne marad-e majd. Ugyanakkor a szakértők hozzáteszik azt is, hogy az EHT előkészületei során folyamatosan az aszimmetrikus szabályozás szükségességéről beszélő UPC-nek az indokolhatónál valamelyest jobban sikerült háttérbe szorítania a kábeltévés piacon második helyen álló Matáv érdekeit. Hámori Ferenc, a Matáv Rt. kábeltelevíziós érdekeltségeit koordináló InvesTel Rt. elnöke csak remélni tudja, hogy az EHT nem hozza a jelenleginél nehezebb helyzetbe cégüket. A további szigorításokat azért nem tartja indokoltnak, mert a MatávkábelTV Kft. tevékenységét nemcsak a médiatörvény, hanem a távközlési törvény 1999. júliusi módosítása is megnehezíti. Megtiltotta, hogy a Matáv és a meghatározó befolyása alatt álló cégek – így a MatávkábelTV – tovább növeljék piaci részesedésüket a kábeltelevíziós piacon. A Matávnál a UPC lobbizásának betudott törvénymódosítás alól a társaság ügyesen bújt ki, amikor kábeltévés cége irányító befolyásának 75 százalékát a Hungária Biztosítónak engedte át oly módon, hogy közben a törzstőke háromnegyede továbbra is a kezében maradt. A piaci értékelések szerint ugyanis a Matáv azért indította el fejlesztéseit, mert észrevette, hogy a monopóliumok lebomlása után a kábeltévés hálózatokat üzemeltető cégek beindíthatják saját telefonszolgáltatásaikat.

Piaci részesedése alapján jelenleg a Romanian Cable System áll a negyedik helyén. A Hungarian Cable System Invest néven jegyzett szolgáltató tavaly vonta össze egyetlen cégbe, az Egyesült Magyar Kábeltelevízió (EMKTV) Kft.-be az irányítása alatt álló kábelhálózatokat.

A Hírközlési Főfelügyelet 300-350 magyarországi kábeltévés szolgáltatót tart nyilván, ám a valóságban 600-700 szolgáltató üzemeltet műsorelosztó hálózatokat. A hivatalos nyilvántartás hiányosságaira pedig az a legfőbb mentség, hogy a csupán néhány tucat háztartást kiszolgáló cégek előszeretettel “elfelejtik” tájékoztatni a felügyeletet a létezésükről.