A magyar-horvát szabadkereskedelmi egyezmény aláírását követő két évben – a Külügyminisztérium becslése szerint – 20-25 százalékkal nő majd a két ország közötti árucsere-forgalom.#
Gazdasági szempontból mindazonáltal a kétoldalú viszony kitüntetett jelentősége egyelőre nehezen értelmezhető. Horvátország a magyar termékek célpiacainak rangsorában tavaly a 22. helyen állt, az importőrök szerinti listán pedig ennél is hátrább volt, a 41. pozíciót foglalta el. Exportunk ráadásul 1998-hoz képest az utóbbi két évben visszaesett, s a növekvő energiaimport miatt szempontunkból tovább romlott a forgalom egyenlege is. A (gazdaság)diplomácia most lépett ugyan, de az továbbra is kérdés marad, hogy az üzleti szféra is rámozdul-e a lehetőségekre. Egy biztos: a két ország csak addig folytathat szuverén vámpolitikát, amíg egyikük be nem lép az EU-ba. Tekintettel arra, hogy Magyarország déli szomszédjánál hamarabb lehet az integráció teljes jogú tagja, a magyar csatlakozás pillanatában automatikusan hatályát veszti a múlt héten megkötött szabadkereskedelmi megállapodás.