APEH-ellenőrzéssek 2001-ben – Résen lesznek

Alapíts legálisan a cégbíróságon egy (számlázó) társaságot, s egy másikat, amelyik exporttal is foglalkozik. Állíts ki egy külföldi (fiktív) cég nevében egy számlát, “importáld” az abban megnevezett terméket, add tovább az exportőr cégnek, amely papíron külföldre juttatja. Még egy-két “csavart” beletehetsz, hogy hihetőbb legyen a történet, s ha szerencséd van, több százmillió forintot is kaphatsz az adóhatóságtól.

FANTÁZIADÚSAN. E nem teljesen új recept alapján az utóbbi időben többen is próbáltak nagy összegű áfát visszaigényelni, de sikerrel állítólag még senki sem járt. Amúgy az adózók fantáziája nem ismer határokat, amikor különböző adóelkerülési trükkök kidolgozásán törik a fejüket; különösen az áfában látnak nagy lehetőséget. Így aztán nem véletlen, hogy ennél az adónemnél akadnak horogra a legtöbben az ellenőrzések során. “Tavaly a feltárt 67 milliárd forint adóhiány háromnegyede az általános forgalmi adónál keletkezett” – számolt be kérdésünkre Varga Árpád, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnökhelyettese, aki elmondta azt is, hogy az idén filozófiát váltanak az ellenőrzésben. Míg korábban évről évre azon fáradoztak, hogy minél nagyobb legyen a revizorok által feltárt adóhiány, most másra tették a hangsúlyt: az ellenőrzések számát kívánják növelni. Így szakítanak azzal a korábbi gyakorlattal, hogy csak a nagyobb vállalkozásokat vonják szinte állandó adóhatósági kontroll alá, ez évtől már a kis- és közepes vállalkozásoknál is gyakrabban tesznek “látogatást” az adóellenőrök. Az Állami Számvevőszéktől kapott tavalyi kritikát – hogy tudniillik indokolatlanul kevés az állami adóhatóság által ellenőrzött kisebb cégek száma – megszívlelte az APEH felső vezetése. “Annak dacára döntöttünk így, hogy a fejlettebb országok kisebb cégeinél relatíve még ritkábban tűnnek fel az ellenőrök, mint nálunk” – mondja Varga Árpád, hozzátéve, hogy ott persze az adómorál lényegesen jobbnak számít. Az idén főként a kisebb vállalkozások kiutalás előtti áfájának ellenőrzése lesz terítéken, az átfogó vizsgálatoknál viszont jelentősebb darabszám-növelésre ebben a körben sem futja.

Az ellenőrzési munka korszerűsítését segíti a jelenleg tesztelés alatt álló új kiválasztási rendszer is, amely az eddiginél lényegesen több – főleg a bevallásból szerezhető – információ alapján jelöli ki a vizsgálandók körét. Ráadásul az összes ellenőrzendő adóalany mintegy 10 százalékát egy számítógépes szoftver választja ki. Ettől azt is remélik az APEH-nél, hogy elejét veszik azoknak a vádaskodásoknak, miszerint politikai szempontok alapján válogatják “ügyfeleiket”.

Az, hogy a minőségi szemlélet is helyet kapjon az adóhatósági ellenőrzések során, a fejlettebb országokban jól bevállt, s a nálunk ugyancsak tesztelés alatt álló újfajta ellenőrzési programmal próbálják elérni. A SEZAM nevű világszínvonalú szoftver igencsak megkönnyíti a revizorok dolgát: nem kell majd hetekig bogarászniuk a cégek bizonyos iratai között, megteszi ezt helyettük a program.

VESZTESÉGFIGYELÉS. Ugyancsak a számvevők ajánlása alapján igyekszik az idén az adóhatóság a korábbinál jóval több tartósan veszteséges vállalkozás utólagos, 5 évre visszamenő, átfogó ellenőrzését elvégezni. “Számottevő bevételre számítani azonban nem érdemes, hiszen gyakran a kimutatottnál még nagyobb veszteséget állapítanak meg az ellenőrök, amiből adóbefizetés nem nagyon lesz” – figyelmeztet Varga Árpád.

A korábbi évek sikerein felbuzdulva, ezúttal is fokozott figyelmet fordítanak az áfát illetően mind a kiutalás előtti vizsgálatokra, mind az átfogó ellenőrzésekre. Az igényelt állami támogatások indokoltságát is vizsgálják: ez évben elsősorban a mezőgazdasági exporthoz, valamint az új gép vásárlásához nyújtott támogatások jogszerűségét veszik nagyító alá.

“A tulajdonosi összefonódásokról is jó térképet lehet készíteni az adóhatóság számítástechnikai rendszerére építve, amely egy adóazonosító és a magánszemély nevének megadása után könnyedén kidobja az illető összes vállalkozásának listáját” – árulja el az elnökhelyettes, hozzátéve, hogy különösen az áfa-visszaigényléseket magalapozó körbeszámlázások megakadályozására szoktak ilyen jellegű térképet készíteni. Az idén a megvizsgált cégek tulajdonosainak személyijövedelemadó-bevallásába is alaposan betekintenek.

A szűkös ellenőrzési kapacitás eddig nem nagyon tette lehetővé, hogy a magánszemélyekre is figyeljenek az adóhatóságnál. Mára viszont változott a helyzet, hiszen már több mint 4 ezren dolgoznak az ellenőrzési apparátusban. Egyszerűsített ellenőrzési osztályokat hoztak létre tavaly minden igazgatóságon, amelyeknek nincs más dolguk, mint a számítástechnika segítségével “összefuttatni” a munkáltatóktól és a kifizetőktől származó kontroll adatokat a magánszemély bevallásában szereplőkkel. Varga Árpád reményei szerint akár 100 ezer ilyen egyszerűsített ellenőrzésre is sor kerülhet az idén. Főként azt vizsgálják, hogy jogszerűen vette-e igénybe valaki például a családi kedvezményt, vagy a magánnyugdíj-pénztári kiegészítő tagdíj adókedvezményét.

A magánszemélyek jövedelmét az adózás rendjéről szóló törvény szerint – az ott meghatározott feltételek mellett – az adóhatóság becsléssel is megállapíthatja. Így például az úgynevezett vagyongyarapodást firtató vizsgálatok során is van erre lehetőség. Ilyenkor azt ellenőrzik, hogy a polgár életvitelével, vagyonának gyarapodásával összhangban van-e az általa bevallott jövedelem. “Nagyon nehéz a bizonyítás, hiszen az eddigi vizsgálatok tapasztalatai szerint mindenkinek van néhány jó barátja, ismerőse, akitől kölcsönt kapott” – mondotta Varga Árpád. A rövidesen várható bírósági ítéletek alapján döntenek majd arról, folytatják-e az idén ezeket az ellenőrzéseket, vagy javasolják a jogalkotóknak, hogy a végrehajthatóság érdekében módosítsanak a törvényeken.