Mindig lehet még rosszabb – akár ezt a “murphys” tanulságot is leszűrhették a múlt év alapján a brókercégek vezetői, akik a 2000-es dátumváltási őrület csitultával egy röpke pillanatra talán még azt hitték, hogy túl vannak a nehezén, és a fejlődő piacokat sújtó pénzügyi válság után kicsit fellélegezhetnek. Nem így történt. Az eleinte ígéretesen gömbölyödő nemzetközi tőzsdei lufi kipukkadt, a külföldi befektetők pedig a biztosabbnak tűnő hazai vizeikre eveztek, s tény, hogy senki nem is próbálta marasztalni őket. A gáz- és gyógyszerár-vita, a kormány piacidegen lépései elijesztették a forgalom nagy részét adó külföldieket, a belföldiek pedig nem tudták betölteni a rést. A feketelevest pedig a “forgalomra éhes” brókercégek voltak kénytelenek elfogyasztani, és a konkrét számokban is látható jelek szerint a menü bizony megfeküdte a gyomrukat. A statisztikák minden egyes adata azt az egyértelmű jelzést küldi feléjük, hogy még mindig sokan vannak az egyre zsugorodó piacon.
FEKETE STATISZTIKA. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) legfrissebb kimutatásai szerint 2000 első kilenc hónapjában negyedévről negyedévre zuhant a brókercégek által jelentett forgalom. Az első három hónapra jutó 9932 milliárd forintot követően a második negyedévben 5586, a harmadik szakaszban pedig mindöszsze 1939 milliárd forintot mutattak ki, s – a decemberi felfutás ellenére – az évzárást illetően sem lehetnek illúzióink. A forgalom mélyrepülésével együtt járt a jövedelmezőség mérséklődése is. Szintén nem végleges adatok szerint az első kilenc hónapban a szektor éppen csak a tavalyelőtti hasonló időszakban regisztrált 4,3 milliárd forintos gyenge nyereségszintet volt képes elérni, ráadásul – a költségek utolsó negyedévi elszámolása miatt – a szakértők legfeljebb a tavalyi, 6,5 milliárdos szektorszintű profit megismétlését tartják valószínűnek, ami reálértéken értelemszerűen alapos visszaesést jelent.
Figyelemre méltó, hogy a kimutatások szerint a nyereséges cégek egyre jobban teljesítettek, míg a veszteségesek egyre gyászosabban. Mégpedig azért, mert a zsíros külföldi megrendelés elmaradása egyben azt is jelentette, hogy minden egyes fillérért többszörösen meg kellett küzdeni. Előtérbe kerültek a hazai befektetők kisebb, főleg napon belüli úgynevezett daytrade ügyletei, amit az is jelez, hogy az egy kötésre jutó forgalom az előző évi adathoz képest a felére esett. A túlkínálat miatt pedig olyan jutalékverseny vette kezdetét, amely jó néhány szereplőnél okozott működési zavarokat. A veszteséges vállalkozások helyzetének romlása annak ellenére következett be, hogy számos, korábban bajban lévő cég már nem ronthatta a statisztikákat, ugyanis kivonult a piacról.
Röviden öszszefoglalva mindez azt jelzi, hogy a finoman piactisztulásnak nevezett fájdalmas átrendeződésnek koránt sincs vége. Sőt, csak most jön a java: míg 1999-ben “csak” 15 brókercég vérzett el a versenyben, és az év végi mérleg szerint 7 cég állt felfüggesztés alatt, tavaly a folyamat újabb lendületet vett, és a 2000 januárjában regisztrált 74 vállalkozásból szeptember végére már csupán 53-an maradtak.
ELTŰNŐ CÉGEK. “Az átalakulás jövőbeni gyorsasága a tőzsdei forgalomtól is függ” – állítja Boris Mihály, a ConCorde Értékpapír Rt. operatív igazgatója. Márpedig neki hinni lehet, hiszen a cég tavaly igazi nagy hal volt: mintegy fél tucat kisebb versenytársát ette meg – a Procenttől kezdve a London Brókeren át a Dinana Investmentig. “Legfeljebb 4-5 független vállalkozás marad a piacon, vagyis 10-12 eltűnik majd a közeljövőben” – vetíti előre a szakember, aki szerint a tavaly év végi ínséges időszak elhúzódásával az idén erőltetett ütemben folytatódhat a független brókercégek egymásba olvadása, partnerkeresése. Boris Mihály pesszimista forgatókönyve szerint a “jómódú nagybácsi” sem adakozik majd korlátlanul: számos banki hátterű vállalkozás is kénytelen lesz bedobni a törülközőt.
Az átalakulás persze eddig sem kerülte el a banki hátterű brókercégeket. Az univerzalitás jegyében és költséghatékonysági okokból a pénzintézetek már sorozatban olvasztották magukba befektetési vállalkozásaikat, főleg akkor, ha a klasszikus értékpapír-kereskedelemben ezek a cégek nem tudtak igazi eredményt felmutatni. Egyre inkább csak azok maradtak meg különálló egységként, amelyek képesek voltak más, nagyobb nyereséget hozó tevékenységekben is (például corporate finance) jeleskedni. Ugyancsak a banki hátterű brókercégek számának radikális csökkenését vetíti előre a pénzintézeti szektorban is zajló konszolidáció: erre példa a Kereskedelmi és Hitelbank, illetve az ABN Amro egyesülése is, amely a holdudvarába tartozó befektetési vállalkozások szerepének újragondolására késztethetik a bankárokat.
A változások szelét jelzi, hogy még az olyan banki brókercégeknél is hangsúlyozzák a “szinergiák keresését”, mint az IE-New York Broker, ahol – egyelőre legalábbis – nem fontolgatják a szervezeti átalakítást. “A termékfejlesztésben, a fióknyitásoknál vagy a banki és brókeri szolgáltatásokban nyújtott közös kedvezményrendszerek kialakításában próbálunk egymáshoz közelíteni” – mondja Kovács Kálmán, az értékpapírcég vezérigazgatója.
Így vagy úgy, mindenki előremenekül tehát, s igyekszik nyertesként kikerülni ebből a nagy játszmából – legfeljebb a játékstílus és a stratégia más. A függetlenek közül többen is az agresszív jutalékpolitikával és az internetes szolgáltatások fejlesztésével próbálják “újraosztani” a piacot. A közelmúltban – a Westel és a Fornax közreműködésével – az erős internetes tevékenysége mellé SMS brókerszolgáltatást is beindító Equitas Brókernél például egyértelműen a karcsú, fiókhálózat nélküli, s nagyon is ügyfélbarát jutalékokkal dolgozó modell mellett kardoskodnak. “Szerintünk arra a 25 ezer aktív hazai ügyfélre kell építeni, akik az alacsony árak mellett inkább a napon belüli üzletekkel ügyeskednek, ehhez pedig alacsony díjszabás és gyors információszolgáltatás kell” – mondja Virág Ferenc vezérigazgató.
SZEMÉLYESEN. Másként vélekednek azonban az internetben szintén erős ConCorde-nál és IE-New York Brokernél, ahol éppen a fiókhálózat kiépítésére helyeznek egyre nagyobb hangsúlyt. A ConCorde például a napokban állapodott meg a Konzumbankkal, hogy a pénzintézet “lerakataiban” árulják ezentúl a termékeiket, és az IE-New York Broker is az anyabank hálózatában, illetve egy saját hálózat kiépítése révén kíván a korábbinál nagyobb erőkkel megjelenni. “Ahhoz, hogy valaki online ügyfelünk legyen, előbb be kell csábítani hozzánk, ahhoz pedig elengedhetetlen a személyes kapcsolat” – vélekedik Kovács Kálmán, aki azt sem rejti véka alá, hogy az internetes kereskedelem (a magas biztonsági költségek és a folyamatos fejlesztések miatt) egyelőre csak viszi a pénzt.
További stratégiai irányként említik a szakemberek a külföldi értékpapírokkal való kereskedés irányába való elmozdulást. Bár hozzáteszik, hogy ennek az üzletágnak a jelentősebb felfutásához az eddigi könnyítések nem elegendők, az elszámolási nehézségek kiküszöbölése végett a devizajogszabályok további liberalizálására lenne szükség.
A klasszikus brókercéges termékkör gazdagítását – a banki, befektetési banki konstrukciók, szolgáltatási csomagok kialakítását – is a jövő egyik útjaként említik, aminek az az értelme, hogy olyan időszakokban is sikerüljön megtartani az ügyfél pénzét, amikor annak éppen nincsen kedve azt a tőzsdén kamatoztatni.