Midőn Pick Jenő közel másfél évszázada megalapította szegedi szalámigyárát, több mint 20 hasonló üzem működött az akkori Osztrák-Magyar Monarchia területén. Ezeket hatalmas térkép jelzi a Pick Rt. szegedi központjának kiállítótermében. E gyárak nagy része azóta is működik, s többségük ma is a Pick akvizíciós célpontjának tekinthető.
ÜNNEPI CSALÓDÁS. A karácsonyi szezon idején azonban más dolgokkal foglalkozott a cég vezetése, hiszen a bevásárlási rohamban nem nőtt a várt mértékben a szalámik forgalma, annak ellenére, hogy a nagy hipermarketek némelyike az ünnepek előtti két hétben éjjel-nappal nyitva tartott. A Pick Szeged Rt. forgalmában pedig hagyományosan a negyedik negyedév a legerősebb. Bihari Vilmos vezérigazgató mindenesetre a szárazáruk – azaz szalámik – iránti belföldi kereslet stagnálására panaszkodik. “A vártnál lanyhább karácsonyi forgalom mindazonáltal nem nyomta rá a bélyegét a tavalyi gazdálkodására, a terveket maradéktalanul sikerült teljesíteni” – büszkélkedik Bihari Vilmos, konkrét számokat azonban a februárban megjelenő gyorsjelentés előtt nem közöl.
Az akvizíciós tervek már kevésbé váltak valóra, annak ellenére, hogy a szalámigyár tulajdonosai közé a múlt nyáron bekerült Arago is az ilyen lépések támogatását ígérte. Az egyetlen tavalyi akvizíción – a Ceglédhús megszerzésén azonban – már így is észrevehető a befektetési társaság megjelenése, legalábbis abban az értelemben, hogy az ügyletet csendben bonyolították le, nem verve nagydobra a tranzakció után sem, hogy mennyire fontos eszközökhöz jutottak hozzá. A vételárat azóta sem hozták nyilvánosságra, de elemzők szerint az feltehetően egymilliárd forint alatt volt, ami kedvezőnek tekinthető, ha figyelembe vesszük, hogy a modern eszközök és a Pick logisztikájába illő telephely az export további lendületes bővítését teszik lehetővé.
Csendesen és olcsón – ezek Leisztinger Tamásnak, az Arago vezérének kedvenc szavai, legalábbis ha akvizíciókról van szó. De vajon egy tőzsdei cégnek nem kell-e részletesebb tájékoztatást adnia a kapacitások bővüléséről egy-egy – még ha a tervekhez képest kevésbé jelentősnek tekintett – bevásárlás után? “Végül is az dönt, mit mutatnak a következő gyorsjelentés tényszámai” – vélekedik Szilágyi György, a Takarékbróker elemzője, aki a Ceglédhús-ügylet hatásait még nem tartalmazó 2000. évi adózott eredményt 4,1 milliárd forintra becsüli.
Tulajdonosi kérdőjelekAz Arago egy évig tartó vásárlások révén tavaly nyárra szerzett 32,9 százalékos részesedést a Pickben, a júliusi közgyűlésen azonban nem törekedett arra, hogy képviselői bekerüljenek a társaság vezető testületeibe. Leisztinger Tamás akkor azt nyilatkozta, hogy egyharmados részesedésüket a nyári rendkívüli közgyűlésen megszavazott és két éven belül lebonyolítható alaptőke-emelés során sem kívánják növelni. Indoklása szerint a szegedi cég menedzsmentje megfelelően látja el feladatát, így az Arago fő tulajdonosként csak az akvizíciók lebonyolításában kíván segíteni.
E deklarációk ellenére a befektetők egy része nem látta szívesen az Arago megjelenését, amit a Pick-részvények tőzsdei szereplése is mutat. Az egy évvel ezelőtt még 12-14 ezer forintot is érő papír árfolyama az Arago megjelenése után 7 ezer forint alá csökkent, és a harmadik negyedéves adatokat tartalmazó novemberi gyorsjelentést követően sem rugaszkodott el erről a szintről.
A tőzsdei cégek átlagánál lényegesen nagyobb árfolyamcsökkenés egyik oka szakértők szerint az lehetett, hogy az Arago vásárlásainak hiányában elfogytak a vevők az amúgy gyenge likvidítású papír piacáról. A korábban meghatározó külföldi pénzügyi befektetők eladásait az is motiválhatta, hogy a jelentős részesedést szerző Arago számukra ismeretlen cég. Azokat a félelmeket, hogy Leisztingeréket a Pick megszerzésekor a szegedi társaság 7 milliárdra rugó likvid eszközei motiválták volna, a novemberi gyorsjelentés egyébként nem igazolta. Elemzők szerint egy meghatározó tulajdonos megjelenése inspirálhatja az eddig is jól dolgozó menedzsmentet.
A megelőző évi 3,5 milliárdot közel 20 százalékkal meghaladó profit további hasonló ütemű bővülése azonban az elemző szerint is csak újabb hódítások után várható. Mint ismeretes, a szegedi Pick már a kilencvenes évek közepén több cégfelvásárlást hajtott végre, megszerezve többek között a budapesti Herz szalámigyárat és a győri Ringa húsfeldolgozót is. Ez utóbbit annak ellenére sikeresen integrálták a cégcsoportba, hogy az ügyletet követően a győri cég fő piacának számító Oroszország egy időre kiesett a vevők sorából. A Ringa termékei a Távol-Keleten és a spanyol piacon találtak vevőre. A múlt évtől azonban Oroszország ismét fontos felvevőhelynek minősül, de a más régiókban sikeres marketingmunkának köszönhetően már nem meghatározó jelentőségű.
KÜLFÖLDI CÉLPONTOK? Az elmúlt két évben kimutathatóan megtorpant a Pick terjeszkedése, annak ellenére, hogy a szegedi cég jelentős forrásokkal, több mint 8 milliárd forintnyi likvid eszközzel rendelkezik. Az orosz válság és a magyar élelmiszeripar mélyrepülése ugyan “jutányos” vásárlásokat tett volna lehetővé, de éppen piacaikat vesztő cégek megszerzése komoly kockázattal is járt volna. Ráadásul a Pick stratégiája a prémium termékekre, azaz a magas minőségű, feldolgozott húsokra, mindenekelőtt a szalámikra összpontosít. Ezeken ugyanis nagyobb profitot lehet realizálni és általuk sokkal biztosabb piaci pozíció érhető el. A kapacitások növelését néhány hazai cég bekebelezésével is meg lehetne alapozni – a Ceglédhús eszközeinek megvásárlása után szóba jöhet a Tolnahús és/vagy a Délhús is. Többen számítanak rá, hogy valamelyik fenti feldolgozó megvásárlását már a közeljövőben bejelentik Szegeden. További szalámigyárak és vágóhidak vásárlására azonban inkább a szomszédos országokban kínálkozik lehetőség. A nagyváradi Contim szalámigyárára tavaly nyáron ugyan nem sikerült szert tenni, de lehetséges, hogy a Contim vevője a román cég egyes részeit hajlandó lesz eladni. Ami így a Pick számára vonzóbb is lehet.
A Pick a rendszerváltás óta eltelt tíz évben Magyarország vezető húsipari társaságává vált. Miért beszél mégis minden szakértő a további akvizíciók szükségességéről? Indoklásuk szerint a cég európai méretekben még mindig kicsinek minősül. Ahhoz, hogy az egész Európában jelen lévő kereskedelmi hálózatoknál komoly beszállítói pozíciót érjen el, nagyobb volumenek kellenek. A mainál nagyobb üzemméret mellett jobb lehet a marketingre, kereskedelemre és logisztikára fordított kiadások megtérülése is, ami számottevő mértékben javíthatja a cégcsoport versenyképességét a nemzetközi piacokon. Ezt szolgálta a vezérigazgató szerint az is, hogy a Pick a múlt év utolsó napjaiban három leányvállalatánál is alaptőke-emelést hajtott végre. A Ringa és a két sertéshizlaló kft. a befolyó 600, 150, illetve 200 millió forintot eszközeinek korszerűsítésére fordítja majd.
A Ringánál végrehajtott alaptőke-emeléssel egy időben változott a győri cég igazgatósága is. A testületbe bekerült Kálmán Zsolt, a szintén az Arago által ellenőrzött Zalakerámia egyik vezető alkalmazottja. A lépést sokan úgy értékelik, hogy a Zalakerámiát aktívan irányító befektetési társaság a Picknél is határozottabban kíván részt venni a cég vezetésében. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy januártól három korábbi igazgatósági tag is lemondott tisztségéről. Bihari Vilmos tájékoztatása szerint a Pick igazgatósága a jelenlegi négy taggal is működőképes, így rendkívüli közgyűlést nem hívnak össze.
ALULÉRTÉKELVE. Szilágyi György a tavalyi évre 1300 forintot meghaladó egy részvényre jutó nettó eredményt vár a Picktől, ami a jelenlegi 7100 forintos árfolyammal számolva 6 alatti P/E-értéket (árfolyam/egy részvényre jutó adózott eredmény) jelent. A társaság számos pénzügyi mutatóját figyelembe véve a Pick a pesti börze egyik leginkább alulértékelt papírja. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a tavalyi a Budapesti Értéktőzsde eddigi történetének talán leggyengébb éve volt. Márpedig amíg az úgynevezett blue chipek rosszul teljesítenek, addig nem lehet számítani arra, hogy növekedjen a kis és közepes cégek részvényei iránti kereslet.
A Pick jövője szempontjából azonban az a kulcskérdés, hogy a patinás cég végre tud-e hajtani a szomszédos országokban olyan cégfelvásárlásokat, amelyek eredményeképpen az európai piac jegyzett szereplőjévé válhat.