Szükségből erényt

TÓTH ERIKA expatriótaként érkezett Budapestre. Magyar neve ellenére nem beszélte a nyelvet: szülei fiatalon vándoroltak ki Angliába, majd az Egyesült Államokba, s annyira be akartak illeszkedni, hogy otthon is angolul beszéltek. Az ohiói egyetem marketing szakán végzett fiatal nő több budapesti állásajánlatot kapott, s 1997-ben el is fogadott egyet közülük. Később azonban elkezdett érlelődni benne [...]

TÓTH ERIKA expatriótaként érkezett Budapestre. Magyar neve ellenére nem beszélte a nyelvet: szülei fiatalon vándoroltak ki Angliába, majd az Egyesült Államokba, s annyira be akartak illeszkedni, hogy otthon is angolul beszéltek. Az ohiói egyetem marketing szakán végzett fiatal nő több budapesti állásajánlatot kapott, s 1997-ben el is fogadott egyet közülük. Később azonban elkezdett érlelődni benne a gondolat, hogy az itt munkát vállaló külföldieknek segítségre lenne szükségük – annak idején maga is szívesen vett volna ilyen szolgáltatást. Hat hónapig szabadúszó web-designerként dolgozott, s ebben az időszakban kidolgozta cége, az E.R.C. (Expat Relocation Center) üzleti tervét. Különböző, külföldiek által látogatott női klubokba járt, felszívta azt az információt, amire szüksége volt: mivel küszködnek az ideérkező külföldiek. Voltak feleségek, akik akár fél évig is otthon ültek, mert nem is tudták, hogy léteznek a már említett klubok. Számtalan gyakorlati problémájuk is volt: költöztetőt, lakást, orvost, állatorvost, bébiszittert, iskolát, szerelőt kellett találniuk. Az 1999 telén megalapított E.R.C. átvállalja a gondok megoldását. Már a honlapján (www.erc.hu) számos információt ad, például fényképeket mutat itteni lakásokról, családi házakról – ezek ugyanis mások, mint mondjuk Japánban -, segít kiválasztani azt, ahová végül is költözni fognak, megszervezi a költöztetést és így tovább. Az érkezőket “Welcome to Budapest” kosárral fogadják. Ebben van például lista orvosokról, éttermekről, térkép, angol nyelvű budapesti telefonkönyv. Van kipróbált szerelőhálózatuk, s ha kell, tolmácsot is küldenek a szakember mellé, ám előfordul, hogy elég, ha telefonon lefordítanak egy-két mondatot. Időnként különös kéréseket is teljesíteniük kell. “Volt egy család, amelyik két lóval érkezett, s angolul beszélő lovas oktatót is keresett” – emlékszik Tóth Erika.

Megtakarított pénze elegendő volt a vállalkozás beindításához, azután azonban spórolásra kényszerült. “Jobb, ha 20 százalékot hozzáadunk ahhoz az összeghez, ami az üzleti tervben szerepel, mert végül mindig több pénzre van szükség” – mondja. Mostanra azonban túl van a nehezén: a kezdeti három alkalmazott helyett ma már – a részmunkaidősöket is beleértve – hússzal dolgozik, s azt tervezi, hogy Lengyelországban és Csehországban is hasonló irodát nyit. –