GENOMATIKA – Informatika a műtőben

Új fogalom van születőben: a géntechnolóigia és az informatika ötvözéséből született genomatikáé. Max Perutznak, az osztrák származású, de Angliában élő Nobel-díjas biológusnak még 22 évi izzadságos munkájába került, hogy az ötvenes évek végére kimutassa a hemoglobin fehérje struktúráját. Azóta exponenciális ütemben nőtt a megismert és leírt fehérjék száma, olyannyira, hogy jelenleg az ezeket tartalmazó adatbankban [...]

Új fogalom van születőben: a géntechnolóigia és az informatika ötvözéséből született genomatikáé.

Max Perutznak, az osztrák származású, de Angliában élő Nobel-díjas biológusnak még 22 évi izzadságos munkájába került, hogy az ötvenes évek végére kimutassa a hemoglobin fehérje struktúráját. Azóta exponenciális ütemben nőtt a megismert és leírt fehérjék száma, olyannyira, hogy jelenleg az ezeket tartalmazó adatbankban mintegy 13 ezer egyedi struktúrát találhatnak a további feldolgozást végző kutatók. A technológiai folyamatok eredményeként rendezésre, elemzésre váró “nyers” adatok irdatlan tömege jelenik meg, feldolgozásukhoz pedig hatalmas számítási kapacitások és bonyolult, speciális szoftverek kellenek.

Nem véletlen tehát, hogy a genetika az informatika egyre nagyobb mértékű alkalmazása mellett manapság genomatikává alakult. A bio- és főként a géntechnológiai kutatások (amelyeknek fő “fogyasztói” a gyógyszergyárak) rendkívül költségesek, viszont szerepük életfontosságú. No nem elsősorban a betegek számára, hanem inkább a piaci szereplők szempontjából, hiszen nagy profitot ígérnek az újdonsággal elsőként megjelenőknek.

Az elmúlt években sorozatos cégegyesülések mentek végbe a gyógyszeriparban. Úgy tűnik, a tőkekoncentráció imperatívusza törvényszerű, de legalábbis igazolhatónak látszik, ha csupán a kutatás-fejlesztés költségeit nézzük. Míg a nyolcvanas években az évi 1 milliárd dolláros K+F ráfordítás álomértéknek számított, addig például jövőre egyetlen nagy cégnek, a Pfizernek az erre szánt büdzséje mintegy 5 milliárd dollárt tesz majd ki. Ekkora összegekkel már csodálatos kutatási infrastruktúra alakítható ki. E folyamatokat és a távlati trendeket ismervén teljesen természetesnek hat, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek sztárágazata, a mára mind inkább telítődési jeleket mutató informatikai ipar is felfedezte magának a nagy lehetőségeket. Szinte egy időben, alig egy-két hetes eltéréssel kapott szárnyra az a két hír, hogy az informatikai ipar két nagysága – először az IBM, majd a Compaq – jelentékeny összeggel nyomul a biotechnológiába (lásd külön anyagunkat).

Nagyon valószínű tehát, hogy a nagy informatikai cégek rövidesen egymás sarkán taposva invesztálnak majd a hatalmas lendülettel bővülő biotechnológiába, s hamarosan ebben a szegmensben is beindulnak a cégfelvásárlások és egyesülések. –

Címkék: Hetilap: Infotech