Részvények áresésére játszani korántsem könnyű. A hazai spekulánsoknak az utóbbi időben az ilyen ügyletek ugyan nagy nyereséget hozhattak volna, ám ehhez nem állt éppen túl sok eszköz a rendelkezésükre. A merész befektetők számára csupán a szerény likviditású haráridős piacon, vagy a közelmúltban indult opciós részvénypiacon teremhetett babér, ezeken túl pedig a tőzsdén kívüli (OTC) ügyletek nyújthatnak lehetőséget a bessz spekulációra. Ezt a tárházat a közeljövőben egy újabb elem gazdagítja: az intézményes keretek között zajló részvénykölcsönzés.
MIÉRT JÓ? Hogy miért jó részvényt kölcsönvenni? Elsősorban spekulációs célból. Egy példát citálva: ha egy befektető meg van győződve mondjuk arról, hogy a Mol ára a mai 5 ezer forintról a kormány “közbenjárása” nyomán újra 4 ezerre esik, akkor nincs más dolga, mint egy hosszú távon gondolkodó vagy kifejezetten nagy mennyiségű papírral bíró nagybefektetőtől (némi díj és biztosíték ellenében) kölcsönvenni néhány ezer részvényt. Ezeket a jelenlegi magasabb áron eladja, majd miután lejjebb csúszott a papírok ára, visszavásárolja, végső soron jelentős nyereséget realizálva. Ezt követően máris visszajuttathatja a részvényeket a tulajdonosnak. E tranzakciókkal pedig – szaknyelven szólva – short selling ügyletet kötött.
Ettől a nagyreményű új eszköztől azonban a magyarországi piac ma még messze jár, egyelőre csupán a brókercégek, pontosabban a befektetési szolgáltató klíringtagok előtt nyílik meg az intézményesített – és ezért biztonságosabb – részvénykölcsönzés lehetősége. A magánbefektetőknek egyelőre be kell érniük a “szabadpiacon” nagyon ritkán felbukkanó konstrukciókkal. Ez utóbbiak lényege, hogy egy brókercég saját számlás részvényeit pár százalékos díj fejében short sellinghez kölcsönadja, és egyúttal magára vállalja a kockázatokat. (Nevezetesen azt, hogy az ügyfél esetleg nem teljesíti elszámolási kötelezettségeit.)
A Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) Rt. az idén nyáron kialakított és a napokban beüzemelt egy részvénykölcsönzés lebonyolítására alkalmas rendszert. E mögött nem csupán a cég szigorúan kialakított elszámolási szisztémája áll biztosítékként, hanem a Keler egyúttal megfelelő fedezetet is kér egy-egy ilyen ügylet lebonyolításához. Mint Horváth Gergely, a Keler Rt. vezérigazgatója elmondta, az állampapírok esetén már működő gyakorlathoz hasonlóan ma elsősorban a klíringtagok számára adott a lehetőség a pesti tőzsdén forgó részvények kölcsönvételére. Ez ma azon értékpapír-kereskedő cégek számára lényeges, amelyeket valamilyen teljesítési késedelem okán kényszerbeszerzés fenyeget. Ilyen előfordulhat technikai csúszások, hibásan teljesített megbízások, vagy rosszul kivitelezett napon belüli ügyletek nyomán is. De mint a Keler vezetője mondja, gyakran azért nem tudnak a brókercégek időben teljesíteni, mert egy-egy nagy megbízó felbukkanásakor előfordul, hogy elfogadják feltételként, hogy az ügyfél nem az elszámolás napját megelőző negyedik napon adja át a részvényeket, hanem az ötödik nap délelőtt, az elszámolás napját követően. Ilyen esetben a részvénykölcsönzés különösen jó megoldás lehet.
KÖZÖS KALAP. A Keler Rt.-nél kétféle konstrukciót alakítottak ki az értékpapírok kikölcsönzésére (lásd külön anyagunkat az 51. oldalon). Az úgynevezett Pool alapú kölcsönzésnél a Keler a kölcsönvevőtől fedezetként a részvény aktuális árfolyamértékének 120 százalékát biztosítékként kéri állampapírban vagy készpénzben. Ez természetesen a részvényeket kölcsönadó befektetőket védi. Mint Horváth Gergely megjegyzi, itt nem az árfolyam esése jelent gondot, hisz a kölcsönadó végső esetben a régebbi (azaz a magasabb) ár után képzett letétet kapja vissza. Problémát sokkal inkább a hirtelen áremelkedés okozhat. Ezt azonban éppen a 120 százalékos, és naponta felülvizsgált biztosíték hivatott kivédeni. Ha ugyanis emelkedik a papír ára, a Keler folyamatosan növeli a beszedett fedezet nagyságát, vagy kényszerbeszerzéssel zárja le az ügyletet.
A másik, úgynevezett háromoldalú kölcsönzési konstrukció – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a napokban megérkező engedélye nyomán – ugyancsak rövid időn belül működésbe léphet, kérdés, hogy a piacon mekkora lesz rá a kereslet. Egy banki hátterű brókercég határidős üzletága például már foglalkozik részvénykikölcsönzéssel magánügyletek keretében. A terület vezetője úgy véli: hónapok kérdése csupán, és ez a cég is inkább a Keleren keresztül intézi a befektetők, spekulánsok részére történő kölcsönadást.
Amennyiben a brókerekkel időről időre egyeztető elszámolóház elképzelése és a korábban is felmerült piaci igények találkoznak, akkor a hazai értékpapírpiac egy újabb fejlődési állomásához érkezik: a határidős, majd az opciós piac megteremtése után egy további lehetőséggel gazdagodik a piacot “életben tartó” spekulánsok, rövid távú befektetők fegyvertára. Sőt, a brókercégek is nagyobb biztonsággal kezelhetik átmeneti likviditási zavaraikat.