Az első jelek szerint nem maradéktalanul elégedettek sem a piacok, sem a magas üzemanyagárakat megsínylő fuvarozók a Kőolajexportáló Országok Szervezetének vasárnapi bécsi értekezletén született döntéssel, amely szerint a kartell október 1-jei hatállyal 800 ezer barrellel, 26,2 millióra növeli a hivatalosan megállapított napi kitermelését. Hétfőn Londonban az alaptípusnak számító Brent olaj ára októberi szállításra ugyan az üzletelés elején 32,10 dollárra csökkent barrelenként – pénteken 33,50 fölött kötöttek kontraktusokat -, ám délután már tízéves árcsúcs dőlt meg, októberre 34,25 dolláron is kötöttek üzletet, hogy azután a pénteki záró szint felett 84 centtel, 33,62 dolláron fejezzék be a kereskedést. New Yorkban még rosszabb volt a helyzet, az amerikai bázisként szolgáló olajfajta több mint másfél dollárral, 35,30-ra drágult. Hétfőn napközben 35,85 dolláros csúcsot is elért az ár, ami tízéves rekord.
A 800 ezer barreles emelés – ahhoz később Mexikó is kész hozzátenni 200 ezret, ha az árak nem esnének vissza – magasabb ugyan, mint amit az OPEC árkorrekciós mechanizmusa előír, de elemzők szerint így is hónapokba telik, mire a kínálatbővítés megjelenik az árakban. Az optimistább értékelők viszont már az ősszel tetemes, 8-10 dolláros olcsóbbodást várnak. Mások úgy vélik, a téli hónapok közeledtével nem hagy alább a kereslet, mivel a fő felhasználó országokban a társaságoknak friss beszerzések révén kell pótolniuk drasztikusan megcsappant fűtőolaj-készleteiket, s emiatt az árak leghamarabb tavasszal mérséklődhetnek számottevően.
Ali Al-Naimi szaúdi olajminiszter tájékoztatása szerint a 800 ezer barrel tényleges növelés lesz, azaz nem pusztán legalizálják az eddigi “fekete” többlettermelés felét. Ez viszont azzal jár, hogy pluszkínálat legnagyobb részéről Szaúd-Arábiának kell gondoskodnia, ahol még van megfelelő kapacitás.
Rilwanu Lukman OPEC-főtitkár és Bijan Zanganeh iráni olajminiszter már a bécsi sajtótájékoztatón jelezték, hogy a szervezet kész a november 12-ére tervezett rendkívüli miniszteri értekezlet előtt újra növelni a kitermelést, ha az árak továbbra is magasan maradnak. Lukman szerint még napi produktum 2 millió barreles emeléséhez elég a kapacitás, ezt azonban egyes elemzők szerint el kell osztani kettővel.
Az a felismerés, hogy immár az OPEC mozgástere sem túl tág, lélektani szempontból kedvezőtlenül hathat a piacokon. Részint erre való tekintettel a Fehér Ház – noha üdvözölte a kartell lépését – jelezte, hogy szükség esetén meg fogja nyitni az Egyesült Államok 571 millió barreles stratégiai nyersolajkészletét.
A kartell Bécsben megismételte korábbi állásfoglalását, miszerint az importáló országoknak az olajtermékek adójának mérséklésével kellene enyhíteniük a fogyasztók terheit. A felhívás eddig csak Franciaországban talált meghallgatásra, ahol a fuvarozók a kőolaj-finomítók és a raktárak blokádjával elérték a gázolaj adójának 15 százalékos csökkentését. A múlt hét végére az összes nagyobb francia érdekképviselet lefújta akcióját, ugyanakkor a helyzet súlyossá vált Nagy-Britanniában, ahol a fuvarozók számos tározó mellett blokád alá vettek hatot a kilenc finomító közül is. Hétfőn már több száz benzinkút nem is nyithatott ki, ám a kormány ennek ellenére ragaszkodott ahhoz, hogy nem követi a francia példát. Európában egyébként a brit fogyasztók fizetnek a legtöbbet az üzemanyagért – literenként átlagosan 85 pennyt -, s ennek 76 százaléka az adótartalom. Mindeközben Írországban, Belgiumban, Hollandiában és Németországban is éleződik a viszály a fuvarosok és az adócsökkentésre kevéssé hajló kormányok között. –