Fogorvosi gép és trágyaszóró berendezés is talált már gazdára vásárlói klubok jóvoltából. Igaz, e szerveződések nagy többsége azért továbbra is gépjárműhöz és ingatlanhoz, vagy éppen építőanyaghoz igyekszik juttatni a csoporttagokat. Jelenleg 8-10-re tehető a vásárlói klubok száma, ezek egyre gyarapodó, most mintegy 40-50 milliárd forintnyi szerződésállományt kezelnek, miközben a működésük (lásd külön írásunkat) minden jogszabályi alapot nélkülöz. E csoportok immár egy évtizedes honi ténykedését a hivatalos ütemezés szerint legalább két esztendeje rendeletbe kellett volna foglalni, erre kilátás azonban csupán most mutatkozik. A várhatóan a jövő évtől hatályossá váló rendelet legnagyobb erénye – bármi légyen is a tartalma – tehát nagyjából az lesz, hogy jogi alapot teremt e csoportok engedélyezéséhez, működéséhez és felügyeletéhez. Így remélhetőleg eloszlanak majd azok a kétségek is, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnál, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségen vagy éppen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elődjénél a vásárlói klubok ellen tett bejelentések azért bizonyultak eddig alaptalannak, mert e társaságok valóban helyesen jártak el ügyfeleikkel szemben, vagy mert nem volt jogszabály, amelyhez képest vizsgálni lehetett volna a tevékenységüket.
VITÁK. Következésképpen a szakma üdvözli a rendelettervezet megszületését. Sőt, az éppen szövetségbe rendeződő három nagy klubszervező – a Carion, a Poligrupo és a Promo-Indra – szerint összességében egy olyan szabályozási dokumentum jött létre, amely meglepően jól igazodik a gyakorlathoz. Hogy most elismeréssel adóznak a Gazdasági Minisztérium munkája előtt, az különösen az egy évvel ezelőtti első minisztériumi tervezet megjelenése nyomán hangoztatott véleményük ismeretében meglepő, akkoriban nem voltak ennyire elégedettek. Úgy tűnik, használt viszont a minisztériumi szakértők portugáliai tanulmányútja, valamint az is, hogy a vásárlói klubok is aktivizálták magukat a konstrukció megértetése érdekében. “A legnagyobb feladatnak az bizonyult, hogy elmagyarázzuk, ez egy csoportokra építő intézmény, és mint ilyen, nem alkalmazható rá maradéktalanul a polgári törvénykönyv társasági joga” – emlékeznek vissza. Szemben a vásárlói klubok elismerésével, az első tárcaközi egyeztetésen a tervezet nem aratott osztatlan sikert, a módosított anyag megvitatására második körben az ősz elején kerítenek sort a minisztériumok.
A rendelet hatásaként jelentős piaci változást nem jósolnak a nagyobb klubszervezők, nem hiszik, hogy annak nyomán bárki is bezárná a boltot. Kivéve azt az esetet – jegyzik meg pikírten -, ha valamelyikük nem tud eleget tenni a személyi feltételeknek. Mert bár többnyrie kínosan ügyelnek, hogy rosszat ne mondjanak egyetlen cégről sem, nem tartják véletlennek, hogy a botrányok néhány társaság körül sűrűsödnek. Vannak, akik azonban jóval vérmesebb reményeket táplálnak. Az ügyfelek bizalmával visszaélő – azóta pénzzel együtt eltűnt vagy éppen mostanság köddé váló – klubszervezőket feljelenteni sem rest Promo-Indránál úgy tartják, a rendelettel a piacon csak a három nagy, etikai kódexszel is rendelkező cégnek volna szabad helyet hagyni. “Máskülönben, ha becsületesen dolgoznak, elférne száz klubszervező is” – mondják.
A 20 millió forintos alaptőke-elvárást minden piacon lévő társaság teljesíteni tudja, éppen ezért a legnagyobbak szívesen srófolnák magasabbra ezen alsó határt. Első körben 100 milliót tartanának üdvözítőnek, ámde ha a rendelet az állami támogatások terén is a klubszervezők kívánsága szerint alakulna, akkor vállalnának magasabb alsó limitet is.
AGGÁLYOK. E vágyukat – mármint a magyar állampolgároknak járó lakásvásárlási juttatások becsatornázását e konstrukcióba – azonban a tervezet legújabb verziója sem tartalmazza. Amennyiben a banki lakáshitelhez kapcsolható kedvezmények a vásárlói klubok konstrukciójához is járnának, úgy ez utóbbinál a havi részletek feleakkorák lennének, mint amennyit a bankban törleszt az ügyfél. Persze ennek is ára van, nevezetesen az idő, ameddig a csoporttag arra vár, hogy – sorsolás vagy licit révén – rákerüljön a sor. “Az pedig, hogy a következő választásokig minden lakásra vágyót ingatlanhoz lehet juttatni, amúgy is illúzió” – summázzák a Carionnál. Itt ugyanakkor azon erkölcsi aggályuknak is hangot adnak, hogy szabad-e úgy új tagokat beszervezni, hogy habár a havi részlet alacsony, s az ügyfelek vállalják is a várakozást, ámde egy nagyösszegű szerződésnél több millió forintnyi állami támogatástól esnek el az e konstrukciót választók. Mindenesetre a szociálpolitikai támogatás megszerzésében igyekeznek az ügyfeleknek segítséget nyújtani, ami azt jelenti, hogy minden egyes ügyben külön fordulnak a Pénzügyminisztériumhoz és intézik el, hogy a jelzálogjog bejegyzésekor a magyar állam mellé a Carion is felkerüljön.
REMÉNYEK. Mindezzel jelenlegi marginális helyzetükhöz képest a vásárlói klubok a lakásfinanszírozásban 4-5 százalékos piaci részt biztosító előrelépést remélnek. Akkor talán majd érzik is a rivális klubszervezők jelenlétét a piacon, jelenleg ugyanis akkora a merítési lehetőség, annyi a potenciális klubtag, hogy nem egymás elől halásszák el az ügyfeleket. “Amikor azonban egy-egy klub csábító hirdetése megjelenik, ami ráadásul minden jogi és gyakorlati alapot nélkülözve kamatmentes lakossági hitelről szól, az bizony elszív néhány ügyfelet” – mondják a Poligrupónál. Jellemző továbbá, hogy mind ez idáig elégnek is bizonyult a hirdetés a klubszervezők számára, aktív üzletkötők bevetésére nemigen volt szükség. Mindazonáltal a állami lakástámogatások új rendszerét megelőző várakozások a vásárlói klubokat is érintették, de csupán egyetlen hónapra: ez év áprilisában szokatlanul kevés ügyfél akadt.