Az előzetes várakozások alapján csaknem biztosra vehető, hogy kamatemelésről szóló döntés születik a valutauniós övezet monetáris politikájáért felelős Európai Központi Bank (ECB) kormányzótanácsának lapunk megjelenésével egy időben tartott ülésén. Elemzők körében azután szilárdult meg ez a vélekedés, hogy a múlt hét végén Ernst Welteke, a német jegybank elnöke kijelentette: az ECB-nek mielőbb lépnie kell a gazdasági növekedés gerjesztette inflációs nyomás ellen.
Welteke közismerten nem híve a túlzott monetáris keménységnek, így aztán érthető, hogy határozott megnyilatkozása nyomán az euró a dollárral szemben rögtön több mint másfél centet erősödött, 0,907-re. Az ECB-nél immár gyakorlatilag egyöntetűvé vált az a nézet, hogy a legutóbbi, júniusi hiteldrágítás nem volt elégséges az inflációs veszély elhárításához. Emellett a bank vezetése a legkevésbé sem elégedett az euró árfolyamával, ami újabb érv a kamatemelés mellett.
A piacokon általában arra számítanak, hogy az ECB 25 bázisponttal emeli a jelenleg 4,25 százalékos refinanszírozási kamatminimumot, és sokak véleménye szerint a szeptember közepén sorra kerülő kormányzótanácsi ülésen újabb hasonló mértékű szigorítás várható. Néhány elemző azonban arra tippel, hogy a testület már most 50 bázispontos emelésről határoz.
Az inflációs aggodalmakat legutóbb az a bejelentés erősítette, mely szerint Németországban júliusban az előző hónaphoz képest 0,7, éves összehasonlításban pedig 3,3 százalékkal nőttek a termelői árak, ami kilenc év óta a legmagasabb ráta, és arra utal, hogy a következő hónapokban a fogyasztói árak megugrása várható. Júniusban és júliusban a valutaunió harmonizált fogyasztói árindexe egyaránt 2,4 százalékkal emelkedett 12 havi viszonylatban, meghaladva az ECB által plafonként megszabott 2 százalékot.
Ugyanakkor múlt pénteken egy másik publikált adat valamelyest enyhítette a központi bankra nehezedő, a kamatszigorítás irányába ható nyomást. Eszerint a várakozásoknál enyhébb volt az augusztusi fogyasztói infláció Németországban. A szövetségi statisztikai hivatal előzetes adatai a fogyasztói árszint 0,2 százalékos havi csökkenését jelzik, és éves bázison is mindössze 1,8 százalékos a növekedés. Elemzők korábban változatlan szintű havi, illetve 2 százalékos éves inflációt jósoltak augusztusra. Szakértők ezt úgy kommentálták, hogy a gyenge euró következményeként erőteljesen növekvő importárak nem szűrődnek át nagyon gyorsan a fogyasztói árakba, ugyanakkor a kamatemelés szükségességét nem, csak a mértékét vitatták.