Magyarországon az online piacot nehéz elemezni, mert még nem érte el azt a kort, ahol már áttekinthető múltja lehetne. Azok a cégek, amelyek nem infrastruktúra-szolgáltatóként kötődnek az internethez, hanem online módon akarnak piacot szerezni, egyelőre arculatépítési megfontolásból, illetve hosszú távú stratégiájuk részeként lépnek ki a netre: még az egy-két éve jelenlevőknek is kevesebbet hoz a konyhára az internet, mint amennyit elvisz. (A legnagyobb online könyvkereskedő havi száz könyvet sem értékesít a neten.) Ez nagyjából igaz azokra a cégekre is, amelyek a webes ismereteiket akarják eladni (internetes tanácsadás, piacelemzés), talán az idei év lesz az első, amikor nevesebbjeik némi profitot produkálnak. A várakozásokhoz képest kicsit lassabb a felfutás, s ez nagyrészt annak tudható be, hogy a hozzáférés drága, így országosan még meglehetősen alacsony az internet elterjedtsége (Figyelő 2000/29. szám). A világháló, illetve a számítógépek ára egy-két éven belül csökkenni fog (ha aláírjuk a szingapúri egyezményt, illetve a telefontarifák csökkennek), s ez jótékony hatással lehet a piacra.
Bakonyi Zoltán, a Német Befektetési Rt. elemzője szerint a pozitív változásokat követően megnő a tőzsdei bizalom is e területet iránt. A hosszú távú sikerességhez azonban elengedhetetlen az informatikusok, az internetes szakemberek képzésének előtérbe helyezése is; India jó példa arra, hogy ez mennyire vonzza a tőkét.
A piacon nem várható olyan nagy ingadozás, amilyen Európában és az Egyesült Államokban tapasztalható volt az elmúlt hónapokban, hiszen a kezdeti lelkesedés is visszafogottabb volt. Azt a hibát nem követik el a befektetők, amit Amerikában, hogy minden “e” betűvel kezdődő nevű céget ígéretes vállalkozásnak tekintsenek, s ész nélkül nyomják bele a pénzt. Az e-biznisz indulására jellemző, hogy kis cégek főként webes szolgáltatásokra (egy-egy szegmenset érintő tartalomszolgáltatásra, webdizájnra) szakosodnak, átfogóbb jelenlétre pedig a nagyok vállalkoznak. A kicsiknél már elindult az a folyamat, hogy vagy egymással fonódnak össze, vagy pedig valamelyik nagy szolgáltató vásárolja meg őket, illetve köt velük stratégiai megállapodást. A nagyobbak pedig kezdenek ráébredni: az internet világában minimum regionális méretekben érdemes gondolkodni.