A közös piac létrejöttének alapja a vámunió volt, erre épült minden további közösségi politika és intézmény. Bár a világkereskedelem liberalizálása nyomán a vámok fokozatosan csökkennek, súlyuk ma is jelentős az Európai Unió életében: a közösségi bevételek 15-20 százaléka a külső határokon beszedett vámokból származik. A vámoknak – miként az unióban mondják – nincs nemzeti színük. A begyűjtött tételek automatikusan Brüsszelbe, a közösségi kasszába vándorolnak. Igaz, hogy a mindenkori vámbevételek 10 százaléka aztán kerülő úton visszajut a “feladó ország” vámhatóságaihoz. Az EU kereskedelmi politikájában közös tarifákat alkalmaznak harmadik országokkal szemben.
Brüsszeli szakértők szerint az unió soron következő bővítése vámjogi szempontból jelentős mértékben eltér az előzőekétől. Először is jelentősen megnő az EU külső határvonalának hossza. Másrészt olyan országok felügyelnek majd a külső határokra, ahol nemrég fejezték be a piacgazdaságra való áttérést, s ahol a nyugati értelemben vett vámpolitikának nincsenek hagyományai, nem is szólva a szükséges létszámú, megfelelően felkészített szakértői gárdáról. A jövendőbeli tagok által kötelezően átveendő jogszabálygyűjtemény a közösségi vámkódexből és a vaskos iratköteget kitevő végrehajtási utasításokból áll. A jogszabályok túlnyomó része kötelező hatályú rendelet (regulation), amelyet változtatás nélkül kell beépíteni a jogrendbe.
Magyarország tavaly májusban kezdett érdemi tárgyalásokat a vámjogi fejezetről az EU-val. A témakör tárgyalásakor magyar részről több derogációs igény is felmerült. Bizonyos kelet-európai országokból behozott termékcsoportoknál (egyes energiahordozók) a hazai felhasználók érdekében átmenetileg fel szeretnénk tartani az unióénál alacsonyabb vámtarifát. Másfelől átmenetileg ragaszkodunk egyes piacvédelmi intézkedések fenntartásához a csatlakozást követően (némely acéltermékről van szó), mert itt csökkenteni kellene a vámokat. Az EU első nekirugaszkodásra a közös piaci szabályozással ellentétesnek minősítette mindkét felvetést. Magyarország ugyancsak egyéves türelmi időt kért a vámszabad területek EU-konform irányítására.
Ma már az EU-magyar áruforgalom egy jelentős részére a szabadkereskedelmi egyezmények érvényesek. Az 1994-ben életbe lépett társulási megállapodás a legtöbb területen aszimmetrikus vámlebontást írt elő. Hivatalosan július elsején lép életbe az a szerződés, amely 37 százalékról 77 százalékra növeli a tagjelölt országok EU-ba irányuló vámmentes mezőgazdasági exportját. A belépés miatt több országnak fel kell mondani olyan országokkal kötött szabadkereskedelmi egyezményeit, amelyek az unióval nem állnak hasonló szerződéses viszonyban. Az EU ehhez azért is ragaszkodik, mert a szabályok értelmében a közösségnek kell kárpótolnia az érintett országot az elvesztett kedvezmények miatt. Az unióban részben ezért néztek ferde szemmel egy esetleges horvát-magyar szabadkereskedelmi egyezményre. De a cseh-szlovák vámunió jelenlegi formában történő fenntartását is megnehezíti, ha a két állam nem egyszerre lép be az EU-ba.
BRÜSSZEL