IRI-VÉG – Egy óriás halála

Egykor Olaszország legnagyobb munkáltatója volt, mára végnapjait éli: az olasz kormány, mint egyetlen részvényes döntése értelmében július elején kezdetét vette az Istituto per la Ricostruzione Industriale (IRI) holding felszámolása. Az üzleti életben való állami szerepvállalás hosszú korszaka zárul le ezzel, hiszen az 1933-ban létrehozott szervezet egész a kilencvenes évek elejéig az olasz gazdaság egyik fő [...]

Egykor Olaszország legnagyobb munkáltatója volt, mára végnapjait éli: az olasz kormány, mint egyetlen részvényes döntése értelmében július elején kezdetét vette az Istituto per la Ricostruzione Industriale (IRI) holding felszámolása. Az üzleti életben való állami szerepvállalás hosszú korszaka zárul le ezzel, hiszen az 1933-ban létrehozott szervezet egész a kilencvenes évek elejéig az olasz gazdaság egyik fő oszlopának számított.

Eredeti célja az akkor válságba került három nagybank, a Banca Commerciale Italiana, a Credito Italiano és a Banco di Roma megmentése volt, de a pénzintézetek átvételével egyszersmind állami kézbe kerültek az azok tulajdonában lévő ipari érdekeltségek is. A második világháború után a Marshall-terv fejlesztési követelményei szükségessé tették, hogy Róma felkaroljon fontos iparágakat, ezért az IRI-t nem szüntették meg, sőt újjászervezték. A holding révén az állam meghatározó szerepre tett szert a bankszektorban, az élelmiszeriparban, a színesfémkohászatban, a hajógyártásban, a szállítás és a távközlés területén. Az IRI-n keresztül finanszírozták az ötvenes években a nagy sztrádaépítéseket, a távközlési infrastruktúra fejlesztését, a légi forgalom beindítását. A hatvanas évek végétől azonban az állami szektor egyre kevésbé tudta állni a versenyt a magánszférával.

A vállalat élén 1982 és 1989 között Romano Prodi későbbi kormányfő, az Európai Bizottság jelenlegi elnöke állt. Irányítása alatt az IRI több érdekeltségtől is megvált – a legfontosabb esemény az Alfa Romeo eladása volt -, de a pénzügyek nem jöttek rendbe. A fordulat 1992-ben következett be, amikor a kormány elrendelte a részvénytársasággá alakítást, ami többek közt azt jelentette, hogy az IRI nem termelhet további veszteségeket újratőkésítés nélkül. Abban az évben a mérleg 4,2 ezer milliárd lírás mínuszt mutatott, az adósságállomány 72 ezer milliárd líra volt. A következő évben már 10,2 ezer milliárd lírás veszteség keletkezett, ami a teljes olasz államháztartás hiányának 12 százalékát jelentette.

Róma ekkor állapodott meg az Európai Bizottsággal az adósság leszorításáról, aminek eszköze az érdekeltségek eladása volt. A folyamatban olyan cégek kerültek részben vagy egészben magánkézbe, mint a Stet, a Telecom Italia, az említett három bank, a Finmeccanica, legutóbb pedig – júniusban – az Aeroporti di Roma. 1992-től mostanáig 110 ezer milliárd líra folyt be az eladásokból, és az idén még további 7 ezer milliárd líra osztalék is gazdagítja a költségvetést. A felszámolás miatt átmenetileg a kincstárügyi minisztérium felügyelete alá kerülnek a még meglévő érdekeltségek, köztük az Alitalia 53, és a RAI televízió 99,5 százaléka. –

Címkék: Hetilap: Röviden