Munkahelyteremtés export segítségével. Ez a szlogen ugyan az amerikai Ex-Im Bank épületén “díszeleg”, ám – ahogy Singlovics Béla vezérigazgató-helyettes fogalmaz – szívesen tudná magáénak az Eximbank is. Az orosz válság hatásait tavaly immár maga mögött hagyó, és 200 millió forintnyi nyereséget felmutató pénzintézet az idén új termékeket indít útjukra – egyebek mellett a fent említett cél érdekében. Így szakértői csapatot alkalmaz a projekt- és strukturált finanszírozás felfuttatására, továbbá – ha a gazdasági kormányzat is úgy akarja – az eddiginél kedvezményesebb konstrukciót dolgoz ki a hátrányos helyzetű térségek vállalkozásai számára.
A napokban pedig aláírás kerülhet az Eximbank legújabb, egy ukrán banknál 5 millió dolláros keretet megnyitó vevőhitel-megállapodására is. A vevőhitelek e fajtájával azonban – jóllehet, a konstrukció figyelemre méltó – a banknak igen változékony a sikere. A keretek célja kettős: egyfelől megerősítik a fizetési nehézségekkel küszködő külhoni importőrt, azaz vásárlót teremtenek a hazai export számára, másrészt a bank saját kockázatát csökkentik. A hitelt ugyanis egy helyi, az ottani importőröket feltételezhetően jól ismerő bankon keresztül nyújtja az Eximbank. Habár legalább három földrészen, összesen több tízmillió dolláros kerettel bír, eddig csupán a délszláv bankoknál kihelyezett – azóta már lejárt – keretre akadt több-kevesebb vevő. A legutóbbi – tavaly nyáron a moszkvai Vnyesekonombankkal – kötött 3 millió dolláros hitelkeretből például egyetlen kopejkát sem használtak fel. A hitelkeret parlagon maradását Bánki Frigyes vezérigazgató azzal magyarázza, hogy nem felhőtlen az orosz bank és a helyi importőrök kapcsolata, a Vnyesekonombank eddig nem bukkant megbízható ügyfélre.
Hasonlóképpen “pang” a 10-10 millió dolláros jordániai és egyiptomi, valamint a 25 milliós marokkói keret, mely utóbbi iránt a miniszterelnök ottani látogatása akár még fel is keltheti az érdeklődést. E hitelek jó pár éve rendelkezésre állnak, létrejöttüket többnyire egy-egy várható nagy ügylet indukálta. A marokkóit például a helyi vasútnak a MÁV számára nagy megrendelésekkel kecsegtető fejlesztése – ám abból a magyar vasúttársaság végül kimaradt.
ÚJ PIACOK. “Ezzel együtt az arab világ kifejezetten jó exportpiacnak tekinthető” – értékeli a térséggel kapcsolatos magyar esélyeket Singlovics Béla, aki emellett a latin-amerikai szállításokban prognosztizál felfutást. Az Eximbank néhány éve abba a régióba is jókora hiteleket ajánlott ki, ám ezek csak igen lassan fordulnak termőre, hiszen az ottani szállításokra a helyi költségvetésből igyekeznek – nagy huzavonák árán – forrást szerezni az importőrök. Több évi előkészítés után a Metrimpex jutott legutóbb 5 éves, 120 millió dolláros szerződéshez: oktatási felszereléseket szállít Brazíliába. Az Eximbank által finanszírozott, illetve refinanszírozott másik, 20 millió dolláros ügylete pedig Ecuadorba vezényli, mihelyst a dél-amerikai ország pénzügyminiszter-váltása nem lassítja többé a folyamatokat.
SAJÁT FORRÁSBÓL. “Az Eximbankot mindenesetre jó kormányzati, gazdasági és nemzetközi hátszél kíséri” – fogalmaz Bánki Frigyes. Mondja ezt annak ellenére, hogy exim hitelét a bank az idén saját forrásból kénytelen kiegészíteni. A kis- és középvállalkozásokat célba vevő konstrukcióhoz eleddig a Gazdaságfejlesztési célelőirányzat bocsátott rendelkezésre évenként 200 millió forintot, abból az ügyfélnek fél évre a mindenkori jegybanki alapkamat 50 százalékának megfelelő kamattámogatás járt. A költségvetés az idén erre nem áldoz, az Eximbank azonban az eddig évente nyújtott 3-5 milliárd forintnyi kölcsönt ezúttal sem kívánja a kedvezménytől megfosztottan kínálni. Így igazgatósága úgy határozott, hogy más megoldás híján – reményei szerint átmenetileg – a várható nyeresége terhére maga állja a kamattámogatást. Ezzel persze nem tud a tavalyi összeg nyomába érni; az erre fordítható néhány tízmillió forintjából pedig azok a cégek részesülhetnek, amelyek ha nem is első osztályú banki ügyfelek, de “kitartóan” exportálnak.