Rendkívül kedvezőek a nemzetgazdaság konjunktúramutatói. A GDP az idén biztosan 5 százaléknál többel bővül. Az export növekedése ennek háromszorosa is lehet és meghaladja az importét. Az ipari termelés dinamikája kiugróan magas, a belföldi felhasználás bővülése összhangban áll a GDP növekedésével. Ettől ugyan várhatóan valamivel elmarad a magánfogyasztás dinamikája, de még így is a múlt évihez közelít. Kérdés, ezekkel a folyamatokkal mennyiben áll összhangban a bolti kiskereskedelem, ami lefedi a lakossági vásárlások több mint 70 százalékát és – a fogyasztói árindexben mutatott 72,7 százalékos súlya miatt – alapvetően meghatározza a fogyasztói árszínvonalat is.
Nos, a konjunktúra kétségkívül a kiskereskedelemben is érezteti hatását. A forgalom – sok évi visszaesés és pangás után, az előző évi alacsony bázishoz mérten – 1998-ban kiugró, 12,3 százalékos növekedést ért el. Az 1999. évi csaknem 8 százalék is igen magasnak mondható, ám a mai kilátások szerint csaknem bizonyos, hogy ez a dinamika az idén már nem ismétlődik meg. Az első negyedévben ugyanis a kiskereskedelmi forgalom csupán 2,1 százalékkal nőtt.
A bolti eladások növekedése a forgalom jelentős szerkezeti változása mellett ment és megy végbe. Ez is arra utal, hogy a makrogazdaság kedvező mutatói számos ellentmondást és feszültséget is takarnak. Elsősorban arról van szó, hogy a fogyasztás növekedése nem a társadalom egészét érinti, hanem annak csak egyes szegmenseit.
A leszakadó vagy stagnáló életszínvonalú rétegeknél az élelmiszerkiadás súlya az összkiadásban magas és a növekvő szolgáltatási kiadások – elsősorban a lakhatási költségek – miatt nem jut elég pénz az élelmiszerekre.
A gyógyszerek és gyógyászati termékek értékesítése elsősorban a tb-támogatás csökkenése nyomán bekövetkezett gyógyszerár-emelkedés miatt esik vissza. (A medicinák 2000 áprilisában 43,4 százalékkal voltak drágábbak, mint egy évvel korábban.) A forgalom visszaesése a lakosság egészségi állapotának ismeretében nyugtalanító.
A ruházati forgalom többévi stagnálása és csökkenése után 1998-ban megtörtént az elhalasztott vásárlások részbeni pótlása, ez azonban csak átmenetinek bizonyult. A háztartási gépek és elektronikai cikkek piacán megindult fellendülés hátterében is részben az elhalasztott vásárlások pótlása áll. Ezen a piacon azonban jelentős volt az új termékek kínálata is (mobiltelefonok, CD-lejátszók, DVD-k), mely utóbbiakat főként a lakosság tehetősebb, megtakarítani képes rétege vásárolja. A gépkocsieladások dinamikus növekedése több év óta tart. 1998-ban a gépjármű- és alkatrész-kereskedelem megkettőzte árbevételét, s 85 százalékos volumennövekedést regisztrált. Az utóbbi 1999-ben további 17 százalékkal emelkedett, s még 2000 első három hónapjában is 3,5 százalékos volt a bővülés.
A bolti forgalom az idén várhatóan 7 százalékkal emelkedik majd, ami a tavalyi 7,9 százalék alatt marad. A veszélypontok: az előirányzottnál magasabb infláció, az üzemanyagárak irreális mértékű emelkedése, és a gázáremelés változatlan nyitottsága.
A Kopint-Datorg március havi (ez idáig utolsó) kiskereskedelmi konjunktúratesztje szerint a kereskedők alapjában véve optimisták, a második negyedévben erőteljes fellendülést várnak, éves szinten pedig a múlt évi gyors növekedés mérsékelt lassulása valószínű. A korábbi várakozásokhoz képest magasabb inflációra számítanak, az üzemanyagárak emelkedése miatt. Az egy évvel ezelőtt tapasztalthoz mérten jóval erősebb eladói versenyt jeleznek, de az a vélemény, hogy az import csak a kínálat kisebb részénél okozza a verseny keményedését.
A megfigyelésbe bevont üzletek összességében az importáruk arányának kismértékű csökkenését tapasztalták; ez alól csak egyes árucsoportok, például a cipő, a tartós fogyasztási cikkek és bizonyos lakásépítési áruk jelentenek kivételt. A nagy kérdés az, hogy az agrár-külkereskedelemben bekövetkező átalakulás, az import liberalizálása miként fogja az élelmiszerpiacon befolyásolni a versenyt és a forgalmat.