Sem az interneten lógó egyetemistának, sem pedig a gyors információt kereső üzletembernek nincs ma már könnyű dolga, ha választani akar a “percre kész” híreket szolgáltató internetes oldalak között. A kézzelfogható formában nem is létező, ám papíralapú társaiknál sokkal több lehetőséget (“távirati irodai sebesség”, azaz pár perccel ezelőtti események bemutatása, azonnali szavazás, véleménynyilvánítás, beszélgetés az ismert interjúalannyal, vitafórumok, játékok stb.) nyújtó tartalomoldalakból ugyanis ma már jóval több van a piacon, mint a napilapokból – dacára annak, hogy maga a műfaj csupán fél évtizede létezik.
A jövőben várhatóan óriási sebességgel növekvő piac nagy részének a birtoklásáért az idén dollármilliók indultak harcba. Először az Elender internetszolgáltatóba invesztált nagy összeget tavaly szeptemberben a PSINet. Az Elendert 7,8 milliárd forintért vásárolta meg, éppen egy időben a tartalomszolgáltatás beindulásával. Néhány hete az Index 25 százalékát 3 millió dollárért, azaz több mint 800 millió forintért vásárolta meg a net.IPO nevű cég (Figyelő, 2000/17. szám). Pár napja pedig egy újabb internetes portál a viaNovo debütált, amely természetesen nem csupán “kaput” kínál a webhez, hanem tartalmat is (Figyelő, 2000/19. szám). Láthatóan elérkezett hozzánk is a világ fejlettebbik felén befektetők tömegeit, és dollármilliárdokat vonzó iparág tőkéje. Ráadásul úgy hírlik, további szereplők fontolgatják a piacra lépést, például a Vivendi, vagy a UPC. Emellett tőkebevonásra készül az Írisz, valamint a Prím Kft. is.
FÚZIÓK KORA? Gerényi Gábor, az Index – a mérési adatok alapján az egyik vezető szolgáltató – tartalomfejlesztési igazgatója szerint a piacon nagyarányú koncentráció kezdődik a nem is olyan távoli jövőben. A kisebbségi részesedését a közelmúltban értékesítő Index ambiciózus tervekkel a tarsolyában néz a mind kíméletlenebbnek ígérkező verseny elé. Az elképzeléseik között a fejlesztés, a piaci terjeszkedés, valamint kisebb szolgáltató cégek felvásárlása szerepel. A terjeszkedés, partnerkeresés célpontjai a hazai szolgáltatók mellett a régióbeli országok: elsőként Romániában és Csehországban alakítanának ki tartalomszolgáltatási együttműködéseket, a tervek szerint már a második félév elején. Ezt követően Szlovákia és Lengyelország lehet a célpont. Ezt a lehető leggyorsabban szeretnék megtenni – árulja el a vezető. A versenyben a 1,5 milliárdos jegyzett tőkéjű MatávNet által üzemeltetett Origo is felvette a kesztyűt. Pohly Ferenc kommunikációs vezető elmondta: májustól a fizetős Üzleti Negyed szolgáltatást ingyenesen az Origóba integrálják. Ez utóbbi új arculatot kap, és megújítják az Altavizsla keresőrendszert is.
A hazai fúziók és a régióbeli terjeszkedés mellett azonban az Indexnek is számolnia kell újabb tőkeerős cégek megjelenésével a magyar tartalomszolgáltatói piacon. A keleti terjeszkedést hangoztató viaNovo mellett valószínűleg tartalomszolgáltatót indít a francia telekommunikációs multi, a Vivendi magyar leányvállalata, csakúgy, mint a kiterjedt kábelhálózattal rendelkező UPC itteni cége. Ebben a kiélezett versenyben azután már csak dollármilliók befektetésével lehet talpon maradni. Gerényi Gábor szerint ma már legalább 6-8 millió dollárba (1,7-2,3 milliárd forint) kerül egy új, regionális versenyre is kész szolgáltató kiépítése, piacra lépése, amennyiben a legnagyobbak közé kíván bekerülni. (Ezt támasztja alá a viaNovo példája is, amely a hírek szerint 6 millió dollárt szándékozik befektetni.)
Bár a piacra lépéshez szükséges összeg – ha nem is feltétlenül jelent milliárdos nagyságrendet (forintban) – most mindenképpen jóval több, mint a hőskorban volt. Néhány számítógép, és sok-sok lelkesedés helyett immár a marketing-szakemberek veszik át a terepet, hiszen egy-egy új név bevezetése akár több százmillió forintba is kerülhet.
BUKTATÓK. Nehézségek bőven akadnak, de persze itt is a tőkeszegény cégek a veszélyeztetettebbek. Az első években nem számíthatnak nyereségre a széles körű (azaz drágán előállítható) szolgáltatásokat kínáló oldalak. A paradicsomi állapotok csak évek múlva jöhetnek el, ám addig – főképp az újonnan indulóknak – szembe kell nézniük a szerény hirdetési piaccal, ami nagyon megnehezíti a finanszírozást. A napilapok 31,1 milliárdos hirdetési bevételéhez képest a világhálón csupán 345 millió forintot költöttek el a hirdetők tavaly. Igaz, az optimista becslésekben 2002-re 2,75 milliárdos internetes reklámköltés szerepel. A most piacra lépőknek számolnia kell azzal, hogy meglehetősen lassan bővül az otthonról internetezők tábora, valamint azzal, hogy a sokat emlegetett e-kereskedelem térhódítása még a jövő homályába vész Magyarországon. A piac azonban a drága internetelérés ellenére (havonta legalább 10 ezer forintba kerül a kapcsolat, ez a relatív vásárlóerő alapján 3-4-szerese a nyugati szintnek) gyorsan fog fejlődni, amit feltehetően a telekommunikációs liberalizáció még tovább gyorsít majd (lásd a tábázatot).
KICSIK MÁS UTAKON. Bíró István, az amerikai érdekeltségű IDG Kft. ügyvezető igazgatója úgy véli, a ma még szerény reklámpiac ellenére is lehetséges reális üzleti tervet készíteni a tartalomszolgáltató cégeknek. A Számítástechnika, a PC World és a Gamestar című, papír alapú magazinok mellett a “legpatinásabb”, immár öt éve működő Internetto tartalomoldalt megjelentető kiadó vezetője szerint az interneten működő szolgáltatóknak ma már nem csupán az úgynevezett bannerek (a képernyőn megjelenő szalaghirdetések) adta marketinglehetőségekben kell gondolkodniuk. A technika rengeteg alkalmazást tesz lehetővé, azok némelyikét a napi 12-15 ezer olvasóval rendelkező Internetto már jelenleg is használja, és mint az ügyvezető igazgató ígéri, rövidesen újabb lehetőségeket próbálnak ki.
Néhány éven belül eldől, hogy az Indexhez, vagy az Origóhoz hasonló nagyok mellett a kisebb cégek közül melyik olvad bele egy nagyobba, melyik szűnik meg, illetve melyiküknek sikerül olyan többletet nyújtani a fogyasztók számára, aminek köszönhetően a látogatottság megfelelő szinten marad ahhoz, hogy a reklámbevételek legalább eltartsák ezeket a cégeket. A kisebb, de egyedi tartalmat kínáló cégekre lehet jó példa a Magyar Netlap. Meruk József, a magyar tulajdonú tartalomszolgáltató főszerkesztője szerint képtelenség versenyezni a piacra újonnan belépő tőkeerős cégekkel. A 35 millió forintos alaptőkével működő kiadó ezért más utat jár. Mint Meruk mondja, ők nem kívánnak a napi több száz hírt az olvasóra zúdító online szolgáltatókkal versenyezni. A stratégiájuk lényege inkább az, hogy a hírözönből szemeznek, válogatnak, és a nyomtatott lapokhoz hasonló mélységben foglalkoznak az izgalmasabb témákkal.
Vállalkozásként egyelőre nem termel nyereséget a Netlap, jelenleg nullszaldóval üzemel. A főszerkesztő szerint a 3500-4500 napi látogató a minőségi hírek láttán immár rendszeresen visszatér hozzájuk. Egy-egy ekkora méretű cégnek azonban komoly költséget jelent az egy tucat alkalmazott foglalkoztatása is, nem is beszélve a reklámköltségről, ami a Netlap esetében tavaly közel 60 millió forintot tett ki. Természetesen “barterekkel” csökkenthetők a reklámköltségek, de kellő ismertség híján a jó tartalommal sem lehet teret nyerni – ismeri el a főszerkesztő. Egy efféle hírmédiánál ugyanakkor alapvető fontosságú a tudástőke megléte. Persze a milliárdos tőkét felvonultató cégek is csak akkor lehetnek sikeresek, ha a szakembergárdájuk kitűnően képzett, így jó minőségű terméket képes összerakni. Magyarán: a pénz itt sem minden.