Egy fiatal informatikus 450 ezer forint nettó fizetésért kívánt elhelyezkedni. Potenciális munkaadója nagyon szerette volna megszerezni őt, ám sokallta a bért. Hasonlóan vélekedett a feleket összehozó fejvadász cég is, így egyezség nem jött létre. Informatikusunk mégis elérte amit akart: külföldön megkapta a kívánt összeget.
KIHÍVÁSOK. A magyar számítógépes szakemberek keresettek a határokon túl, s ez a tendencia várhatóan erősödik azután, hogy Németország nagy számban fogad külföldi informatikusokat (lásd külön írásunkat). Emiatt az itthoni bérek is emelkednek. Ugyanakkor bőven vannak olyan számítástechnikusok is, akik képtelenek elérni az ebben a szakmában “normálisnak” számító 250-280 ezer forintos bruttó bért, sőt, tudni olyan számítástechnikai főosztályokról, amelyek leépített alkalmazottai nehezen találnak új állást.
“Az informatikusok között több munkakört kell megkülönböztetni; van, amelyik népszerűbb és magasabb bér jár vele, mások kevésbé keresettek” – mondja Kerti Piroska, a Watson Wyatt (WW) nemzetközi tanácsadó cég magyarországi képviselője. A WW 1991 óta térképezi fel a magyarországi fizetési viszonyokat. Legutóbbi általános ipari összehasonlító felmérésében – amely táblázatunk forrása – Magyarországon 140, túlnyomórészt multinacionális vállalat vett részt. Az eredmények azt mutatják, hogy míg korábban a rendszergazda jól fizető állásnak számított, ma az e pozíció betöltéséhez szükséges tudás már nem elég versenyképes, most a web dizájnerek és a programozók iránt élénk a kereslet. Nagy szükség van a vállalati informatikai rendszerek alkalmazását segítő szakemberekre, például SAP konzulensekre. Informatikai cégek az általuk árusított szoftvereket ismerőket vesznek fel telefonos ügyfélszolgálataikhoz, ám az ehhez szükséges tudás a felsoroltaknál hamarabb elsajátítható, így nem jár érte kiugró fizetés.
Kelemen András, a Multijob személyzeti tanácsadó cég igazgatója úgy tapasztalja, hogy nálunk a kínálat szerkezete nem egyezik meg a keresletével. Rendszerszervezőből, rendszergazdából túlkínálat, a kurrens programnyelvek – például C++, Visual Basic – ismerőiből hiány van. Általános szakmai képzettségre már nincs szükség, a nagyvállalatok, a bankok leépítik számítástechnikai osztályaikat. Ugyanakkor gyakori, hogy a szoftveres vállalkozások minimálbérrel veszik fel a programozókat s emellett zsebbe fizetnek nekik. Van egy kör, amely külföldi megbízásra dolgozik, ők valójában távmunkások, a külföldi projektvezető időnként meglátogatja őket. Ha valakinek sikerül munkavállalási engedéllyel Németországba mennie, akkor azt 4-5 ezer márka bruttó bérért teheti (ennyit kapnak “zsebbe” a távmunkások is). A német kollégák ennek a többszörösét keresik meg.
A WW táblázatából tájékozódhatunk a bérarányokról, ám a cég ügyfeleire való tekintettel konkrét számokat nem közölt. Az itthon elérhető fizetségről támpontokat kaphatunk a PricewaterhouseCoopers (PwC) felméréséből (lásd táblázatunkat). A PwC azonban kevésbé részletes bontásban szolgáltatott adatokat, így ezekből sem derülhet ki pontosan, milyen szaktudással mennyit lehet keresni. További adalék, hogy a Grafton Recruitment személyzeti tanácsadó cég Unix adminisztrátorok számára 250 ezer, telekommunikációs specialistáknak 350 ezer forintos fizetésért hirdetett meg állást nemrégiben. A dublini központú Grafton Magyarországról is toboroz szoftvereseket Írországba, (és máshová is) ahol az Európában értékesített programok 60 százaléka készül. Ehhez készített tájékoztatójukban közlik a kereseti lehetőségeket is (lásd táblázatunkat).
JÓ A HÍRÜK. “Olyan sok megkeresést kapunk mind belföldről, mind külföldről, hogy informatikai és telekommunikációs szakemberekre szakosodott irodát nyitunk” – mondja Berzéthyné Ruff Gabriella ügyvezető igazgató. A magyar szakembereknek jó a hírük, külföldi munkavállalásnál inkább a nyelvtudás okozhat problémát. Németországban az egy-két éves tapasztalattal rendelkező magyar programozók az itteni és a német fizetés közötti összeget kapnak. Ez várhatóan emelkedik majd, mert a versenyszférában már nálunk is elég jók a fizetések. A kiküldetésnél elsősorban fiatalok jönnek számításba, a családosok nehezebben mozdulnak, s az elérhető fizetések sem akkorák, hogy fedeznék a család eltartását. A különleges szaktudás azonban akár erre is elegendő lehet: egy szenior SAP tanácsadó például már úgynevezett expatrióta fizetési csomagot is kaphat. Cservenyák Tamás, a Dreak Beam Morin (DBM) tanácsadója is egyértelműen elszívó hatást vár a németországi kvóta felemelésétől. Mint mondja, már eddig is sokan mentek külföldre, és számosan dolgoznak exportra is. Egyre nehezebb jó informatikust találni, a cégek egymástól csábítják el őket.
Az Oracle-nél nem aggódnak a németországi fejlemények miatt. Mint Biró Anita humán erőforrás igazgató mondja, a magasan képzett információtechnológiai szakemberek itthon is megtalálhatják a számításukat, hiszen gyakran – a cégen belül is – nyílik lehetőség külföldi munkavégzésre. Vannak már olyan IT-cégek, amelyek a javadalmazás tekintetében is versenyképesek a külföldiekkel, mert bár a fizetés alacsonyabb, de a megélhetés is olcsóbb. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a fiatalok számára a feladat, a szakmai kihívás és fejlődés legalább olyan lényeges, mint az anyagi megbecsülés.
MEGTARTÓ ERŐK. A Compaq Magyarországnál sem érzékelik közvetlenül az agyelszívást. Szilágyi Géza humán erőforrás vezető szerint képesek vonzó karrierépítési lehetőséget kínálni alkalmazottaiknak. A jó munkahelyi légkör, az összeszokott gárda sem utolsó szempont, s a részvényopció is az informatikusok megtartásának egyik eszköze. Ezzel szemben az egyik élelmiszer-ipari cégnél egyértelműen tapasztalják az informatikusok megszerzéséért folytatott háború kárait, hiszen az elmúlt két hónapban négy szakemberüket “happolták” el. A társaságnál az SAP-t építették ki, amelyhez kevesen értenek. “Ezért minden egyes munkatársra személyre szabott válságtervet dogoztunk ki, amelynek szellemében rendkívüli módon megemeltük a fizetéseket, s emellett pluszpénzeket adunk azoknak, akik meghatározott ideig nálunk maradnak. Az egyik kollégával például olyan szerződést kötöttünk, amelyben 1,4 millió forinttal honoráljuk, ha 2001. szeptember 30-ig itt marad” – tájékoztat a vállalat humán erőforrás vezetője anonimitást kérve, hiszen az általa említett megoldások a cégen belül is titkosak. Elmondása szerint a nagy telefonos cégek kész embereket keresnek, miközben ők drága pénzen taníttatták ki az informatikusaikat. A tetejébe egyre több helyen vezetik be az SAP-t, ami fokozza az elcsábítás veszélyét.
Heit Gábor, az ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt. humánpolitikai és PR igazgatója más mozgást érzékelt: nemrég két biztosítási matematikust hívtak el tőlük az IBM amerikai központjába. Igaz, a múlt évben az Y2K probléma miatt egyik vezető informatikusukat próbálták átcsábítani a bankszférába. Végül őt sem sikerült, mert a társaság opciós részvényprogramjának igen nagy a megtartó ereje. Az újonnan belépő három esztendő múltán részesül ebben a juttatásban, s ha ezt követően három éven belül kilép, elveszíti a részvényeit és a hozamból származó pénzét. “Nálunk a fizetések is versenyképesek, állandó monitoringgal figyeljük a piaci bérviszonyokat. Ezért nem igen jellemző, hogy tőlünk valaki önszántából távozna” – mondja Heit.
A GE Hungary Lighting Tungsram Rt.-t érzékenyen érinti az informatikusok ázsiójának emelkedése, hiszen a cégnél egyre inkább dominál a termékeik elektronikus úton történő értékesítése. “Munkánk kiemelt része lett a számítógépes szakembereink elvándorlásának megakadályozása, s ezt megfelelő kompenzációval sikerült is elérnünk” – mondja Orosz József humán erőforrás igazgató. A kompenzálás nemcsak anyagiakat jelent, hanem a munkatársak más országokban lévő GE-vállalatokhoz történő áthelyezését, vagy karrierépítési lehetőség felkínálását is. A cég új menedzserképző programjában való részvételt bővülő számban teszik lehetővé informatikusok számára.