UTAZÁS 2000 – Horvátországi lehetőségek

Az Utazás 2000 kiállítással megkezdődött a kemény idegenforgalmi szezon. A kőbányai vásárvárosban lezajlott seregszemlére több mint 110 ezren voltak kíváncsiak, s ezzel megdőlt az utóbbi évek rekordja. Rekordszámú látogatót vár idén Niko Bulic korábbi horvát idegenforgalmi miniszter, jelenleg a Horvát Idegenforgalmi Közösség igazgatója is. Abban bízik, hogy legalább 25 százalékkal emelni tudják a forgalmat, ám [...]

Az Utazás 2000 kiállítással megkezdődött a kemény idegenforgalmi szezon. A kőbányai vásárvárosban lezajlott seregszemlére több mint 110 ezren voltak kíváncsiak, s ezzel megdőlt az utóbbi évek rekordja.

Rekordszámú látogatót vár idén Niko Bulic korábbi horvát idegenforgalmi miniszter, jelenleg a Horvát Idegenforgalmi Közösség igazgatója is. Abban bízik, hogy legalább 25 százalékkal emelni tudják a forgalmat, ám még ezzel sem érnék el a nyolcvanas évek közepének turisztikai színvonalát és devizabevételeit. Még sok békés esztendőre lesz szükség és áttörést kellene elérni a hatalmas idegenforgalmi kapacitás privatizálásában. Egyelőre ugyanis a jugoszláv időkben kiépült létesítményrendszer 60 százaléka állami tulajdonban van és a összes befektetések értéke csak mintegy 700 millió német márkára tehető.

“Nem a törvényi háttér hiányával magyarázható a befektetői tartózkodás” – jelentette ki az igazgató. Az európai normáknak megfelelő jogszabályok jó ideje megvannak már, ám alkalmazásuk akadozott. Az új horvát kormány adókedvezményekkel szeretné támogatni a befektetéseket, ami például azt is jelenti, hogy a mostani 35 százalékról 25-re csökkentik a vállalkozási nyereségadó mértékét. Tervezik az idegenforgalmi befektetések forgalmi adókulcsának leszállítását is.

A hatalmas tengerparti idegenforgalmi struktúra egyik megoldatlan – és még jó ideig megoldhatatlannak látszó – kérdése a jugoszláv időkből származó ingatlanok ügye. Az elmúlt évtizedekben igen sok szerbiai vállalat és magánszemély építkezett Dalmáciában, ám a háború következtében a szerbiai tulajdonosok csaknem mindegyike elhagyta ingatlanát. A korábbi jugoszláv állami, vagy vállalati tulajdonok esetében egyszerű volt a megoldás: a horvát állam lett a gazda. Más a helyzet a magántulajdonnal, amelyek esetében egyre gyakoribb megoldás, hogy ügyvédi közvetítéssel külföldi tulajdonába kerül az ingatlan. –

Címkék: Hetilap: Röviden