DISZKRIMINÁLT KISMOZIK – Versenyhivatalhoz fordulnak

A múlt héten Egerben tanácskoztak a hagyományos mozik üzemeltetői, ahol egy olyan központi támogatási rendszer kidolgozását szorgalmazták, amely segítené őket a multiplexekkel folytatott piaci küzdelemben. Legfőbb sérelmük ugyanis az, hogy a kismozik – noha az efféle diszkrimináció tilos lenne – csak bő egy hónappal a filmpremierek után kapják meg a kópiákat vetítésre. Érdekeik érvényesítése végett [...]

A múlt héten Egerben tanácskoztak a hagyományos mozik üzemeltetői, ahol egy olyan központi támogatási rendszer kidolgozását szorgalmazták, amely segítené őket a multiplexekkel folytatott piaci küzdelemben. Legfőbb sérelmük ugyanis az, hogy a kismozik – noha az efféle diszkrimináció tilos lenne – csak bő egy hónappal a filmpremierek után kapják meg a kópiákat vetítésre. Érdekeik érvényesítése végett ezért a Gazdasági Versenyhivatalnál szándékoznak panaszt tenni. Tény, hogy az országos jegybevétel több mint felét kitermelő multiplexek az 1996-os hazai megjelenést követően drámai gyorsasággal, mintegy másfél év alatt elszívták a látogatókat a hagyományos egytermes nagy moziktól. A sikerfilmek ezekben hétköznap mindössze 4-5 százalékos, hétvégén 15 százalékos kihasználtsággal mentek. Míg a Budapest Film egy évtizede még 74 mozit üzemeltetett, ma már csak 8-at, 6 art mozit pedig bérbe ad.

Vidéken hasonló a helyzet, illetve bizonyos szempontból még rosszabb. Multiplex mozi működik már Debrecenben, Győrben, Sopronban, Kecskeméten, Székesfehérváron, Pécsett, Szegeden és Miskolcon, s ezekben a városokban a multiplexek monopolhelyzete nyomán szinte teljesen megszűnt az alternatív kínálat is: egyszerűen nincs hol magyar, illetve művészfilmet vetíteni. –

Címkék: Hetilap: Plusz