RÉSZVÉNYPIAC – A második vonal országlása

Amíg a meghatározó papírok ára vegyesen mozgott, addig a kisebb tőzsdei cégek részvényeit újra felfedezték.

A imagyar részvénypiac a hét elején rosszul teljesítő Wall Street-i tőzsde ellenére kilábalni látszik az elmúlt hetek stagnáló trendjéből. Európában a stabil makrogazdaság és a német bankfúzió bejelentése miatt lényegében nem csökkent a befektetők bizalma, igaz itt is többen a március 14-étől megjelenő amerikai makroadatokra figyelnek majd. Ezek a számok ugyanis erősíthetik, illetve gyengíthetik a kamatemelési várakozásokat, már csak azért is, mert a Fed március 21-én tartja ülését.

A BUX értéke gyakorlatilag függetlenné vált a tengerentúli eseményektől: péntek délutáni lapzártánk idején a 10 ezer 400 pontot is meghaladta. A szerény emelkedés kiváltói ezúttal nem egyértelműen a korábbi sztárrészvények voltak, hanem a sokak által alulértékeltnek tartott egyes kisebb papírok. Az indexjavulással párhuzamosan ugyanis több fontos részvény, például a BorsodChem, az Egis, a TVK, vagy a Synergon is 3-8 százalékot veszített értékéből. Jól szerepelt ugyanakkor a Matáv, amelyről újabb kedvező hírek érkeztek – például a Microsoft esetleges tulajdonszerzése a Matáv internetes cégében. A Mol árfolyamát is főként a híresztelések, mégpedig a szlovák Slovnafttal történő fúzió lehetősége mozgatta (Figyelő, 2000/10. szám), az 5500 forint körüli szintről azonban végül visszaesett az olajpapír.

Az igazi csemegét azonban a kisebb, mindeddig sokak által alulértékeltnek tartott részvények vágtája okozta. Az egyértelmű nyertes e téren a spekulatív papírok közé tartozó Fotex, amely közel 80 százalékkal, 248 forintra drágult, holott a hónap elején még 140-150 forint körüli szinten lehetett vásárolni belőle. A spekulánsok kedvencei között számon tartott Zalakerámia szintén kitűnően szerepelt, ára 3210 forintig nőtt, ami harmadával több az egy héttel korábbinál.

A jelentősebb papírok közül a Pannonplast és a Rába örvendezette meg a befektetőket. Az előbbi a TVK-val tervezett műanyag üzletág adásvételének meghiúsulása nyomán drágult – a befektetők közül sokan kockázatosnak tartották a lépést, így a döntést kedvezően fogadták. A vezetőcsere és stratégiaváltás alatt álló Rába szintén 10 százalék fölött drágult, ám itt elsősorban a jóval magasabb osztalék ígérete csábított vásárlásra. –